Héjj Demeter, a világ egyik vezető tömegközlekedési autóbuszgyártójának, a NABI (North American Bus Industries) Gyártó és Kereskedelmi Kft.-nek a marketing- és értékesítési vezetője az MTI érdeklődésére hétfő délután azt mondta: a szerencsétlenséget szenvedett autóbusz a fotók alapján egy Mercedes alvázra épült, MCV 600-as típusú, európai felépítésű turistabusz lehetett.

A szakértő a ronccsá vált jármű fotójáról elmondta, a 12 méteres turistabusz minden bizonnyal a nagy sebesség melletti fékezéskor dőlt el, és az oldalán csúszott hosszabb távon. Szerinte azért lett a balesetnek tizenegy halottja és sok sérültje, mert az utasok feltehetően nem kötötték be a járműbe szerelt kétpontos biztonsági övet, amely megvédte volna őket.

Héjj Demeter szerint az utóbusz megfelelhetett a műszaki és biztonsági követelményeknek, és ezt a fotók is alátámasztják, mert a járműszerkezet nem károsodott nagyon, megmaradtak a túlélést biztosító "terek".

Az MTI tudósítója a baleset helyszínén hétfő délután azt látta, hogy a busz totálkárosra tört, a bal oldalán - amelyre borult - az összes ablak kitört, a csomagtartó ajtói közül is több kiszakadt a helyéről. A szélvédő és a hátsó ablak is kitört, és bár a busz jobb oldala viszonylag épen maradt, láthatóan azon is több ablak kitört.

Vincze-Pap Sándor, a Magyar Buszgyártók Szövetségének (Mabusz) elnöke az interneten fellelhető tanulmányában kifejti: az autóbuszok fajlagosan ritkábban kerülnek baleseti szituációkba. Ezeknél a járműveknél a borulás jelenti a legnagyobb baleseti veszélyt, ugyanis ekkor történik a legtöbb sérülés. Az oldalütközések különösen a nehézjárművekkel történő találkozások esetén veszélyesek, a frontális ütközéseknél pedig főként a vezető és az első sorban ülő utasok kerülnek életveszélyes helyzetbe.

A gépészmérnök szakember tanulmányában azt írja: a járművek ütközésbiztonságának tervezésekor két fő szempontot kell figyelembe venni: azt, hogy az ütközéskor mindig elegendő sértetlen fizikai, úgynevezett túlélési tér álljon a vezető és az utasok rendelkezésére, illetve az embereket megfelelő módon, övvel, légzsákkal, energiaelnyelő burkolatokkal az ütközés előtti térrészben kell tartani, és meg kell védeni a testükre ható, sérüléseket okozó erők, lassulások ellen.

Az autóbuszok passzív biztonsági előírásait az Európai Unió 2001/85 számú irányelve szabályozza, ennek alapján a borulásbiztonságot, a homlok- és oldalütközés elleni védelmet és a tűzbiztonságot ellenőrzik a járműveknél. A buszokra és részegységeikre vonatkozó passzív biztonsági követelményeket előírások tartalmazzák: az autóbusz-felépítmény tetőszilárdságára vonatkozó előírás, az autóbuszülések, -üléslekötések szilárdsági követelménye, a midibuszok tetőszilárdsága, az ülések övbekötési pontjainak ellenőrzése, a fejtámlás ülések szilárdsági követelménye, valamint az autóbusz-szélvédő biztonsági követelményei és a konstrukciós és átfogó biztonsági kialakítás.

A vizsgálatot úgy végzik, hogy az autóbuszokat 80 centiméter magasról betonfelületre borítják, majd megmérik és elemzik a felépítmény deformálódását. A tetőszilárdságára vonatkozó előírás Magyarországon 1986-ban lépett hatályba.

A passzív biztonság lényeges összetevője a jármű anyagainak lángállósága, tűz esetén a tűz elolthatóságának és az utasok kimenekítésének biztosítása. A vizsgálatot a teljes autóbusz kiégéséhez vezető tűzesetet szimulálva végzik el.

Vincze-Pap Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy az autóbuszgyártó magyar mérnökök már a 60-as években, a hazai balesetek elemzésekor felhívták az európai járműelőírásokat kidolgozó munkabizottság figyelmét az autóbuszok borulásszilárdságának növelésére, de csak a 70-es évek közepén, a saját buszborulásos tömegbaleseteik győzték meg Európa fejlettebb országait ennek a kérdésnek a fontosságáról.

A Mabusz elnöke megjegyzi, hogy a távolsági buszok valamennyi ülését ma már biztonsági övvel kell felszerelni, de használatuk nem kötelező.

Bényi Mónika, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI érdeklődésére hétfőn elmondta, hogy a magyar rendőrség az európai TISPOL közlekedésbiztonsági akció keretében is külön ellenőrzi az autóbuszok közúti közlekedésével kapcsolatos szabályokat. Ilyen akciót legutóbb tavaly július végén tartottak, és az akkori ellenőrzések a járművezetők és a különböző okmányok vizsgálatán túl a menetíró berendezésekkel kapcsolatos visszaélések felderítésére, a vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályok ellenőrzésére, a gyorshajtások felderítésére, az ittas járművezetők kiszűrésére, valamint a jármű műszaki állapotának vizsgálatára is kiterjedt.

Hurghadában 2010 júniusában és november 22-én ugyanilyen típusú autóbusz szenvedett balesetet turistákkal. A novemberi balesetben kilenc európai, a júniusiban hat ausztrál turista halt meg, és csaknem 60 ember megsérült.