Egyiptomban korlátozzák a gyülekezési szabadságot

A jogvédők szerint az Adli Manszúr ideiglenes elnök által vasárnap aláírt törvény az ellenzéki tüntetőket kriminalizálja.

Adli Manszúr ideiglenes elnök vasárnap Egyiptomban aláírta a gyülekezési szabadságot korlátozó törvényt derült ki az állami televízió jelentéséből. Jogvédő szervezetek szerint a jogszabály kriminalizálja a külünféle megmozdulásokat, a hatóságokat pedig indok nélküli erőszakra jogosítja fel a tüntetőkkel szemben. A törvény értelmében nyilvános gyűlést ezentúl csak előzetes bejelentés után lehet tartani; ez ellen húsz egyiptomi jogvédő szervezet közös levélben tiltakozott, mondván, a hadsereg által a hatalomba ültetett átmeneti kormány a tavalyelőtti forradalom által elért vívmányokból vesz vissza.

Házem el-Beblávi egyiptomi kormányfő az AFP  francia hírügynökség előtt úgy nyilatkozott, hogy a törvény nem a gyülekezési jogot korlátozza, hanem a demonstrálók jogainak védelmét szolgálja. Egy kormányzati forrás ehhez hozzátette azt is, hogy az eredeti törvénytervezeten lazítottak is, így egy-egy megmozdulásról a korábban előirányzott egy hét helyett a szervezők mindössze három nappal korábban is értesíthetik a hatóságokat.

Vasárnap a vitatott törvény kihirdetéséhez időzítve a konzervatív iszlamista szervezet, a Muzulmán Testvériség több ezer híve demonstrált Kairóban és más városokban.

Az as-Shorúk című kairói lap vasárnapi számában eközben arról írt, hogy egy arab állam az időközben betiltott Muzulmán Testvériség egyik tagjának hétmillió dollárt (mintegy 1,5 milliárd forintot) adott a hadsereg által július elején megbuktatott és bebörtönzött államfő, Mohamed Murszi kiszabadításának megszervezésére. A lap azt nem közölte, melyik országról van szó, de Murszi és a Muzulmán Testvériség melletti török kiállás szombaton ürügy volt arra, hogy Egyiptom kiutasítsa Ankara kairói nagykövetét. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő több kirohanást is intézett Egyiptom ellen azután, hogy Abdel Fattah el-Sziszi vezérkari főnök és védelmi miniszter irányításával a hadsereg leléptette Murszit a hatalomból. Emiatt a két ország egyszer már visszahívta a maga nagykövetét, Egyiptomé pedig azóta sem tért vissza Ankarába. Megfigyelők szerint Erdogan számára Murszi afféle ideológiai testvérnek számít, akinek a sorsát azért emlegeti szívesen, hogy szimpátiaszavazatokat szerezzen a közelgő választási szezon alatt. Törökországban az atatürki szekuláris állam őre a hadsereg, amely korábban rutinszerűen buktatta meg azokat a kormányokat, amelyeket túlságosan iszlamistának tartott.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.