Egyiptom elítélte Szíriát, Szíria tiltakozott és kivonult
Ban Ki Mun – akit Murszival együtt előzőleg bíráltak, amiért az el nem kötelezett országok találkozóján tett látogatásával úgymond legitimálja a teheráni rezsimet – nem rejtette véka alá az iráni emberjogi helyzettel kapcsolatos kritikáját. A világszervezet dél-koreai főtitkára több mint 120 ország képviselője előtt, a teheráni vezetéssel szembeszállva Izraelnek a létezéshez való joga mellett is kiállt, illetve szembeszállt a holokauszttagadással. – Azt hirdetni, hogy egy másik ENSZ-tagállamnak, Izraelnek, nincsen joga a létezéshez, illetve rasszista fogalmakkal utalni rá, nemcsak teljességgel helytelen, de éppen azon elveket ássa alá, amelyek fenntartására mindannyian felesküdtünk – hangoztatta csütörtökön Ban Ki Mun. Úgy fogalmazott: „Élesen elítélek bármely arra vonatkozó fenyegetést egy tagállam részéről, hogy lerombolna egy másikat, illetve a felháborító törekvéseket is a történelmi tények, így a holokauszt tagadására.” Mahmud Ahmadinezsad iráni elnök, aki korábban is kikelt a zsidó állammal szemben, egy múlt havi Izrael-ellenes tüntetésen megismételte nézeteit: a „cionista rezsim” szerinte „rákos daganat”, amelyet el kell pusztítani.
Eközben élesen támadta a teheráni fórumon Basár el-Aszad szíriai elnök rendszerét egyiptomi államfő. Murszi látogatása önmagában nagy jelentőségű, hiszen az 1979-es iráni iszlám forradalmat, illetve az izraeli–egyiptomi békeszerződést követően Kairó és Teherán kapcsolatai megromlottak, és a legnépesebb arab államot három évtizeden keresztül irányító Hoszni Mubarak nem kereste fel az iszlám köztársaságot.
– Mindannyiunk felelőssége a szíriai vérontás, amely nem áll le egészen addig, amíg nincs valódi beavatkozás a leállítására. Vérzik a szívünk a szíriai válságtól – hangoztatta az iszlamista egyiptomi elnök, úgy vélve, hogy Aszad elnyomó rendszere elveszítette legitimitását. Morszi azt szorgalmazta, hogy a világ sorakozzon fel a szíriai lázadók mögött, és javasolta: négytagú, országa és Irán mellett Törökországot és Szaúd-Arábiát is magába foglaló kontaktcsoport alakuljon a szíriai konfliktus kezelésére.
A békés, demokratikus politikai átmenetet sürgető Murszi szavaira Valid Moallem szíriai külügyminiszter úgy reagált: az elnök beavatkozott országa belügyeibe, és azzal is megvádolta, hogy vérontásra buzdít Szíriában. A damaszkuszi küldöttség tiltakozásul elhagyta a tárgyalótermet. Még szerdán Ramzi Ezzodin szíriai külügyminiszter-helyettes Törökországot ostorozta, azzal vádolva Ankarát: megnyitotta határait a „terroristák” előtt, hogy azok Szíriába szivároghassanak.
Félreérthetetlen üzenet
Mennyiben válthatta be az el nem kötelezett országok (sokak szerint a hidegháborúból visszamaradt anakronizmusnak tűnő) fóruma a reményeket, amelyeket Irán fűzött hozzá? – Miközben egyértelmű iráni sikernek látszik, hogy ennyi résztvevőt fel tudtak sorakoztatni a talán mindenkori legszélesebb körű teheráni konferenciára, ez azért kétélű fegyver lehet – nyilatkozta lapunknak N. Rózsa Erzsébet Irán-szakértő. A Magyar Külügyi Intézet koordinációs igazgatója és főmunkatársa szerint az el nem kötelezettek egyfelől félreérthetetlen üzenetet küldenek a nagyhatalmaknak: vannak a világban az övékétől eltérő hangok, ellenvélemények is.
– Másfelől Ban Ki Mun és Murszi szavai is arra utalnak: azért azt sem lehet kijelenteni, hogy mindenki mindenben Iránt támogatná ezen a fórumon belül – tette hozzá N. Rózsa. Úgy vélte: az a tény, hogy Irán most három évre átveszi az el nem kötelezettek vezetését, azt jelenti, hogy nem lehet diplomáciailag semmibe venni. Ugyanakkor nagy felelősséget is jelent Teherán számára.
Csütörtökön felszólalt Ali Khamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője is. Megismételte eddigi álláspontját: országa nem törekszik atomfegyver kifejlesztésére, ellenben – csakúgy, mint bármely más állam – jogot formál a nukleáris energia békés, polgári célú felhasználására. Miközben az elmúlt hetek közel-keleti híreinek fényében egyre többen számítanak izraeli megelőző csapásra az iráni atomlétesítmények lerombolására, Khamenei ostorozta az Egyesült Államokat és a „cionista rezsimet”, amely „számtalan problémát okozott” még az amerikai politikusok számára is, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amelynek szerinte „lejárt a szavatossága”.
Röviddel beszéde előtt, az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség munkacsoportot hozott létre az iráni atomprogram vizsgálatára. Ennek előzménye, hogy múlt péntekre újabb körben omlottak össze a tárgyalások a bécsi székhelyű szervezet és Teherán illetékesei között annak kapcsán, milyen feltételekkel kereshetnék fel a NAÜ-ellenőrök a vitatott megítélésű iráni létesítményeket. – Ugyanakkor annak a ténye, hogy újra meg újra visszaülnek a felek a tárgyalóasztalhoz, Isztambulban, Bagdadban, Moszkvában és most is, azt mutatja: iráni részről is megvan a szándék a tárgyalásokra. Nukleáris programjuk feladására nem lehet számítani, legfeljebb a program módozatairól lehet szó – mondta lapunknak N. Rózsa Erzsébet.
