Egyiptom: iszlamisták kétharmadon
A Muzulmán Testvériség az egyiptomi törvényhozás alsóházában a képviselői helyek legalább 41 százalékát szerezte meg, más iszlamista mozgalmakkal együtt pedig a mandátumoknak közel a kétharmadát - közölte a szervezet. Az észak-afrikai országban kedden és szerdán tartották az alsóházi választások harmadik fordulóját.
A Muzulmán Testvériség szombaton tudatta, hogy formációja, a Szabadság és Igazságosság Pártja a 498 tagú alsóházban a mandátumok 41 százalékát szerezte meg. Ily módon a Hoszni Mubarak elnöksége idején betiltott testvériség egyértelmű győztese annak, hogy februárban példátlan tömegtüntetésekkel megdöntötték Mubarak több mint három évtizedes hatalmát.
A testvériségnél sokkal radikálisabb szalafisták pártja, az an-Núr a mandátumok 20 százalékát kapta meg. Utóbbiak nem titkolják, hogy a demokráciát csak eszköznek és végső soron az iszlámmal össze nem egyeztethető berendezkedési formának tartják. Számukra a vallási iratok - mindenekelőtt a Korán - szó szerinti értelmezése a mérvadó.
Bár az alsóház végleges összetétele várhatóan csak hetek múlva derül ki, valószínűtlen, hogy mérsékelni fogja az iszlamisták túlsúlyát.
Az iszlamista mozgalmak közel kétharmados többsége nagy riadalmat kelt a liberális egyiptomi pártok, valamint a keresztény közösség soraiban. A Muzulmán Testvériség - nyilván a közelgő hatalom felelősségének súlya alatt, továbbá a szalafistáktól való különbözőségük kidomborítására - nem győzi nyugtatni a külvilágot és világi, illetve kopt keresztény honfitársaikat.
A szenátorokat január 29-től kezdve választják meg. A várhatóan február végére teljessé váló törvényhozás soraiból a tervek szerint bizottságot hoznak létre az új egyiptomi alkotmány megfogalmazására - e bizottság tevékenységére az iszlamistáknak vélhetően szintén jelentős befolyása lesz.
A legfelsőbb katonai tanács, amely Mubarak tavaly február 11-i bukását követően ragadta magához a hatalmat, a tervek szerint június vége előtt adja át helyét egy polgári kormányzatnak.
