Barack Obama még a hétvégén is telefonon győzködte a vonakodó állam- és kormányfőket, ám hétfőn bejelentették: ötévnyi tárgyalássorozat után megszületett a csendes-óceáni kereskedelmi egyezmény. A TPP néven elhíresült megállapodás létrejötte óriási politikai siker a második terminusa végén járó amerikai elnök számára. Az 1992-es, Mexikó, az USA és Kanada részvételével létrejött szabad kereskedelmi egyezmény óta nem volt ilyen jelentős gazdasági megállapodás. A szerződésre még rá kell bólintania a washingtoni kongresszusnak is.

A TPP-ben tizenkét állam vesz részt, amelyek együtt a világ GDP-jének 40 százalékát termelik: Ausztrália, az Egyesült Államok, Chile, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam.

A listáról hiányzik Kína: az USA így próbálja átvenni a kezdeményezést a csendes-óceáni térségben.

A megállapodás széles körű, legjelentősebb rendelkezései csökkentik a gépjárművekre és a mezőgazdasági termékekre kiszabott vámokat. A TPP a vadvilág megőrzésére, a szabadalmak védelmére és a munkajogra is kiterjed. A finisben a leghevesebb vita a tejtermékszektor megnyitásáról és az új generációs gyógyszerek szabadalmának védettségéről folyt.

A TPP kritikusai szerint a nem átlátható módon végigtárgyalt egyezmény alapvetően a multinacionális nagyvállalatoknak kedvez, miközben nem veszi figyelembe a környezetvédelmi és munkajogi szempontokat. (K. A.)