Borodaj Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy a „donyecki népköztársaság" parlamentje „alkotmányos rendelkezést fogadott el a két népköztársaság konföderatív egyesüléséről", és ezzel létrejött a „népköztársaságok szövetsége".

Az egyesülésről beszámoló UNIAN ukrán hírügynökség – amely „a donyecki és luganszki terrorista szervezetek egyesüléséről" írt – a honlapján megemlítette: Borodaj egyike azon 11 donyecki és luganszki oroszbarát szakadár vezetőnek, akiknek őrizetbe vételére engedélyt adott az ukrán főügyészségnek a kijevi kerületi bíróság. 

Mindeközben egyre halványabb az esélye annak, hogy a Petro Porosenko ukrán elnök által múlt hét pénteken kihirdetett egyoldalú tűzszünet valóban kitart egy hétig. Bár hétfőn az oroszbarát lázadók is vállalták, hogy péntek délelőtt tíz óráig betartják a Porosenko által hirdetett tűzszünetet, kelet-ukrajnai lázadók tegnap Szalavjanszk közelében lelőtték a hadsereg egyik teherszállító helikopterét. A gépen tartózkodó kilenc személy életét vesztette.

Szakértők szerint egyelőre nem tudni, hogy lesz-e ukrán katonai reakció a támadásra, de a közfelháborodás miatt ez szinte elkerülhetetlennek tűnik. Ráadásul Porosenko úgy ment bele a tűzszünetbe, hogy kikötötte, ha támadás éri az ukrán haderőt, „habozás nélkül támadjanak".

„Egyre halványabb a tegnap feléledt remény, miszerint Kelet-Ukrajnában, még ha ideiglenesen is, de béke lesz", írja a BBC szakértője.

Ennek ellenére pozitív fejleményként értékelhető, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a hadsereg ukrajnai beavatkozására feljogosító parlamenti határozat visszavonását kezdeményezte.

A március elején váratlanul elfogadott döntés arra hatalmazta fel az orosz elnököt, hogy az ottani társadalmi-politikai helyzet normalizálása érdekében katonákat küldjön Ukrajnába. Ezt követően következett a Krím félsziget orosz bekebelezése, és a parlamenti határozat alapján Putyin a függetlenségüket egyoldalúan kikiáltó kelet-ukrajnai régiókban is elrendelhette volna a fegyveres erők beavatkozását.