Összetűzések törtek ki pénteken Nigériában a hadsereg egységei és a szélsőséges iszlamista Boko Haram egyik csoportja között. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés, de úgy tudni, a katonák a Boko Haram egyik fegyverraktárába hatoltak be a fővárosban, Abujában, amikor támadás érte őket. A kétemeletes, készülőben lévő épületet házfoglalók lakták; titkosszolgálati bejelentések szerint a hadsereg egy informátortól szerzett tudomást arról, hogy a félig kész lakóház valójában a szélsőségesek egyik fővárosi fegyverraktára. A fegyvereket a szélsőségesek a föld alá rejtették, a katonák pedig éppen ásni kezdtek értük, amikor megtámadták őket.

Valamivel korábban a Boko Haram egyik csoportja 140 embert mészárolt le Nigéria egyik északkeleti államában, Bornóban. A szélsőségesek először támadást indítottak Benisheik ellen: húsz teherautóval, állig felfegyverezve jöttek, válogatás nélkül tüzet nyitottak a városlakókra és gyújtottak fel házakat. Azokat, akik menekültek, ezután csapda várta, a Boko Haram ugyanis ellenőrzőpontokat állított fel a városból kivezető utakon, ahol az érkezőket katonai egyenruhában várták, és végeztek velük. A hatóságok eddig 140 áldozatot számoltak össze, de a számuk még nőhet. Bornóban és Nigéria másik két szövetségi államában a hadsereg nemrég rendkívüli állapotot hirdetett ki a szélsőségesek miatt.

A Boko Haram 2002-ben alakult. Ők Nigéria tálibjai, és eredeti célkitűzésük szerint csak a nyugati oktatás ellen harcoltak, ami később egy iszlám állam létrehozásának a szándékáig nőtte ki magát. Ez utóbbiért 2009 óta indítanak támadásokat hatósági és civil célpontok ellen. Augusztusi vezérkari bejelentések szerint a Boko Haram vezérét, Abubakar Shekaut és a helyettesét, Momodu Bamát két, egymástól független akcióban sikerült likvidálni, ezt az információt azonban más forrásból egyelőre nem erősítették meg.

A Boko Haram mostanában egyre szívesebben támad azokra a milíciákra, amelyek a hadsereg oldalán veszik fel a harcot a szélsőségesek ellen. Megfigyelők szerint félő, hogy ez csak az erőszak eszkalálódásához vezet, annak ellenére, hogy a hadsereg gyakorlatilag vesztegzár alatt tartja azokat az államokat, ahol a szélsőségesek a legaktívabbak. A benisheiki mészárlást Borno kormányzója, Kashim Shettima barbár és az iszlámmal ellenkező cselekedetként ítélte el.