A költségvetési tárgyalásokat jól ismerő forrás szerint a jelenlegi hétéves időszakban az alacsony GDP-növekedés ellenére Magyarország az egyik első számú haszonélvezője az uniós támogatási politikának.

Magyarországnak sajátos problémája akadt az új pénzügyi keret tervezése során: felmerült a veszély, hogy csaknem 30 százalékkal csökken a hazánk számára elérhető kohéziós támogatás. Az Európai Bizottság tavaly nyári, eredeti javaslata ugyanis egységesen minden tagállamnak a GDP 2,5 százalékában szabta meg a folyósított felzárkóztatási források összegét, és a növekedés Magyarországon várhatóan igen alacsony lesz. Az uniós forrás szerint a jelenlegi „plafon”, amely a GDP 3,5 százaléka körül van, nagyon is kedvez Magyarországnak.

Győri Enikő, a tárgyalásokon részt vevő, EU-ügyekkel foglalkozó államtitkár korábban úgy nyilatkozott, hogy Magyarország egyéni megoldást kér a probléma kezelésére. Ám egyelőre sem a költségvetés főösszegei, sem más számai nem ismertek, pedig a továbblépéshez ezek elengedhetetlenek. Egy bizottsági forrás azonban jelezte: közös egyezség kidolgozása a cél, nem pedig egyéni megoldások keresése. – Ez a folyamat olyan, mint a Rubik-kocka. Ha egyetlen színre koncentrálunk, akkor a dolog többi része teljesen szétesik – érzékeltette, hogy a magyarok miért nem reménykedhetnek különleges megoldásban.

A 2014–2020-es hétéves pénzügyi kerettel kapcsolatos egyezség érdekében november 22–23-án rendkívüli EU-csúcsot tartanak Brüsszelben. Elvileg az a cél, hogy ez év végére meglegyen a megállapodás, és az Európai Parlament is rábólintson. Addig is, a jövő hétfőn találkoznak az EU-ügyekben illetékes miniszterek és államtitkárok Brüsszelben, ahol újabb esély nyílik arra, hogy közeledjenek – vagy távolodjanak – az álláspontok.