Gonzálezt még 1998-ban tartóztatták le az Egyesült Államokban négy másik kubai ügynökkel, Gerardo Hernándezzel, Ramón Labañinóval, Antonio Guerreróval és Fernando Gonzálezzel együtt. 2001-ben, Miamiban ítélték el őket kémkedés vádjával hosszú börtönbüntetésre, egyikük életfogytiglant kapott. Kubában ötüket nemzeti hősként tartják számon; havannai álláspont szerint nem ártottak az Egyesült Államok biztonságának, hiszen csak a floridai Castro-ellenes csoportok után nyomoztak, esetleges terrorista terveikről küldve haza jelentéseket.

Az 56 éves González az első fogoly, aki elsőként letöltötte a 13 évi börtönbüntetését, ám a bíróság 2011 októberében, szabadlábra helyezésekor további három évig felügyeletét rendelte el, és ennek megfelelően nem utazhatott haza. A kubai diplomaták kezdetben meglátogathatták házi őrizetében, ám tavaly szeptember óta az amerikai külügyminisztérium minden indoklás nélkül megtagadta a látogatási engedélyt. Ezzel González gyakorlatilag ugyanolyan helyzetbe került, mintha folytatódna a börtönbüntetése, ami eleve is igazságtalan volt – állítja a havannai közlemény.

Az ügy azért meglepő, mert egy hete járt héttagú amerikai politikusi küldöttség Havannában. Patrick Leahy, Vermont állam demokrata párti szenátora, a szenátus ideiglenes elnöke, egyben a jogi bizottság vezetője – akit Raúl Castro elnök is fogadott – felkereshette a börtönkórházban az amerikai Alan Grosst, akit 2009 decemberében vettek őrizetbe a havannai repülőtéren, majd ítéltek el 15 év börtönre. Gross ellen az volt a vád, hogy a washingtoni kormányzati szerv, az USAID segélyprogramja keretében titokban internetes hálózati eszközökkel látott el kubaiakat. (Az amerikai sajtó értesülése szerint Gross a kubai zsidó közösségnek adta át az eszközöket.) Grosst a börtönbüntetésének megkezdése óta a felesége többször is meglátogathatta, és amerikai politikusok is felkereshették. Visszatérve az Egyesült Államokba Leahy az egyik televíziós csatornának azt mondta, hogy Gross esetében, miként általában is az amerikai-kubai viszonyban, adni kell cserébe azért, ha Washington valamit kapni akar.