Egy hónapja van válaszolni a magyar kormánynak azokra az úgynevezett adminisztratív levelekre, amelyeket csütörtökön küldött Budapestre az Európai Bizottság – erősítette meg Olivier Bailly, a testület szóvivője pénteken. Továbbra is aggályai vannak az Európai Bizottságnak azzal kapcsolatban, hogy a negyedik alkotmánymódosítás megfelel-e az uniós jognak, de a bevett uniós eljárásoknak megfelelően elsőként szakértői szinten küldenek levelet további információkat kérve a magyar hatóságoktól a rendelkezésekről és az azokat végrehajtó, eljárási jogszabályoktól. Bailly közölte: a válaszok fényében dönt a bizottság a következő lépésről, ha kell, kötelezettségszegési eljárás megindításáról. Bailly azt is elmondta, a bizottság befejezte a negyedik alkotmánymódosítás elemzését.

A három levél három ügyet takar: az Európai Bíróság ítéleteiből fakadó pénzügyi kötelezettségeket ellentételező kötelezően kivetendő adókkal kapcsolatban a bizottság kifogásolja, hogy a polgárokkal fizettetné meg a kormány a saját hibáit. A magyar vezetés álláspontja szerint viszont ők csak a költségvetési hiányra vonatkozó háromszázalékos EU-s szabálynak próbálnak megfelelni, amikor nem a költségvetésből, hanem különadóból fedezik az esetleges bírságokat. Úgy tudjuk, a bizottság 8-10 technikai kérdést küldött ezzel kapcsolatban, de a kormány ebben a kérdésben a legkevésbé hajlandó a kompromisszumra.

A politikai hirdetések korlátozásának kérdésében a bizottság addig tud lépni, amíg a szabályozás az európai parlamenti választásokra is vonatkozik. Budapest arra hajlandó, hogy az európai parlamenti választást kivonja a szabályozás alól, s ha ez a megoldás megfelel Brüsszelnek, akkor ehhez majd az alkotmányt is módosítani kell. (Nincsenek uniós szabályok a nemzeti választásokra vonatkozóan, úgyhogy más jogalapon a bizottság nem tud fogódzót találni ezen a rendelkezésen.)

Az ügyáthelyezés kérdésében pedig a magyar fél arra hivatkozik: ez a rendelkezés ügycsoportokra vonatkozna, és alkalmazásával csak az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteinek szeretnének megfelelni, s felszámolni a hatékony igazságszolgáltatást akadályozó ügyhátralékot egyes bíróságokon. A Brüsszel és Budapest közti kompromisszum valószínűleg az áthelyezés kritériumainak közös kidolgozása során alakul majd ki.

Eközben Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyekben illetékes alelnöke is írt levelet Budapestre április 25-én Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek „emlékeztetve a magyar hatóságokat, hogy a nyugdíjba kényszerített bírák ügyét, melyről novemberben döntött az Európai Bíróság, még nem rendezték.” Reding szóvivője, Mina Andreeva tájékoztatása szerint: „Továbbra is várjunk, hogy visszahelyezzék az elbocsátott bírákat eredeti pozícióikba.” A szóvivő közölte, ha a bizottság ismét kötelezettségszegési eljárást indít az ügyben – mert úgy értékeli, hogy Magyarország nem hajtja végre az ítéletet –, akkor az Európai Bíróság bírságot szabhat ki – amennyiben igazat ad a bizottság álláspontjának. Reding a lapunk által is látott levelében köszönetet mond a korábbi, a bírákra vonatkozó kérdéseire kapott levelekért, és azt kéri Navracsicstól, válaszoljon május 20-ig a további kérdéseire. A kérdések egyébként alapvetően arra vonatkoznak, hogy hány bíró kérte, illetve nem kérte, és milyen pozícióba történő visszahelyezését. A magyar szabályozás három lehetőséget biztosított a bíróknak: hasonló pozícióba visszahelyezik, várólistára kerülnek, vagy nyugdíjba vonulnak, s elvileg anyagi kárpótlásban is részesülnek. A bíráknak május 2-ig kellett nyilatkozniuk, mit választanak, ezeket az adatokat küldi majd meg a magyar fél Redingnek május 20-ig.