Egy gyilkos életét mentenék
A 48 éves Camil Matasét súlyos tettek elkövetésével vádolják: azzal, hogy megölte feleségét és fiát. A tengeren túli sajtó beszámolóiból valóságos „amerikai rémálom” bontakozik ki. A család évekkel korábban egy jobb élet reményében vándorolt ki Romániából. A radiológián dolgozó asszony kiválóan beilleszkedett, ám a mérnök férj alkoholproblémákkal és depresszióval küzdött. Féltékenység is gyötörte. De az ámokfutás után életben maradt kisebbik fiú, a 17 éves Teodor elmondása szerint semmi nem utalt a közelgő tragédiára.
A házaspár pár héttel korábban Las Vegasban vakációzott, és úgy tűnt, ha korábban voltak is problémáik, minden a legnagyobb rendben van köztük. Aztán november 10-én este, hosszabb absztinencia után Camil Matase újra alkoholhoz nyúlt, hajnaltájt pedig fogta 9 mm-es pisztolyát, és lelőtte a feleségét. Csak találgatni lehet, mi történt a következő 12 órában, de mire beesteledett, 26 éves fiával is végzett a férfi. Meg akarta menteni a szenvedéstől, magyarázta a romániai ügyészeknek, a fiú ugyanis tüdőbajos volt. Az Austini Egyetemről hazatérő Teodor bukkant rá anyja és fivére holttestére, apjának addigra nyoma veszett.
Camil Matase az erdélyi Brassóban élő anyjához menekült, akinek mindent bevallott. A nő egy héten keresztül tépelődött, mielőtt felhívta a rendőrséget.
A férfi román állampolgár is, ám az Egyesült Államokkal kötött szerződés értelmében Románia köteles őt kiadni Texas államnak, ahol a kettős gyilkosságért alighanem halálbüntetéssel sújtanák. A romániai Helsinki Bizottság (APADOR-CH) szerint Bukarest garanciákat kérhet, hogy az illetőt nem végzik ki. A jogvédő szervezet ügyvezető igazgatója, Maria-Nicoleta Andreescu emlékeztetett: Románia ratifikálta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, annak 6. jegyzőkönyvével együtt, amely a halálbüntetés végleges eltörlésére kötelez. Utalt a strasbourgi emberi jogi bíróság 1989-es döntésére is, amelyben az illegálisnak találta egy német egyetemista, Jens Söring kiadását az Egyesült Királyságból az amerikai Virginia államba. Mivel halálra ítélhetnék, kiadása egyenértékű lenne az emberi jogi egyezmény megsértésével – állapították meg a bírák.
Románia hivatkozhat az Egyesült Államok és Románia között létrejött kölcsönös kiadatási egyezményre is, amelynek 7. cikkelye kimondja: olyan esetben, amikor felmerülhet a halálbüntetés, a felek garanciákhoz köthetik a kiadatást. Andreescu szerint, ha a bukaresti hatóságok biztosra akarnak menni, akár az ítélethozatalig is Romániában tarthatják Matasét, hiszen a modern technikának köszönhetően ez semmilyen módon nem hátráltatná a per lefolytatását.
EU-tagállamként Romániában elvileg fel sem merülhetne, hogy bárkit garanciák nélkül kiad halálbüntetést alkalmazó országnak. A 2007-ben elfogadott uniós Alapjogi Charta összeegyeztethetetlennek tartja a halálbüntetést az európai értékekkel, és az unió síkra száll a halálbüntetés egyetemes eltörlése mellett.
A bukaresti sajtó szerint a texasi ügyészség vállalta, hogy csak életfogytiglant kér a férfira, az illetékes bíróság szóvivője azonban egy román tévéadónak nyilatkozva elegánsan megkerülte a kérdést. Kitérő választ adott a román igazságügyi minisztérium is az APADOR-CH közérdekű tájékoztatást igénylő kérésére. A tárca annyit közölt: a román hatóságok a törvény betartásával járnak el.
A táblabíróság januárban dönt a férfi kiadatásáról. Andreescu szerint az ítélet indoklásából derülhet ki, milyen garanciákat kértek a román, illetve vállaltak az amerikai hatóságok.
