A mind szélsőségesebbé váló időjárás veszélyezteti a Duna térségét is, ahol egyre gyakoribbak az árvizek és a szárazság – hangzott el a lisszaboni nemzetközi konferencia zárónapján, ahol az éghajlatváltozás és a vízforrások kapcsolatát vitatták meg. Raimund Mair, a bécsi székhelyű Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) szakértője a Népszabadságnak elmondta: bár a csapadék éves átlagmennyisége nem változik, a Duna-medence északi részén egyre többet, a délin egyre kevesebbet esik.

– A szárazságok és az áradások is mind gyakoribbá válnak, Magyarországot ráadásul mindkettő sújtja – tette hozzá Raimund Mair. Hangsúlyozta, hogy a térség államainak egymással is szolidárisnak kell lenniük, hiszen ha a Duna felsőbb szakaszán az egyik gátat érinti az áradás, az hatással van az alsóbb szakaszon fekvő országra is. A szárazság pedig nemcsak a mezőgazdaságban okoz problémákat, hanem (a csökkenő vízmennyiség miatt) hajózási gondokhoz is vezet.

A klímaváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségek az egész világon súlyos következményekkel járnak. – A hőmérséklet emelkedése és a csapadék eloszlásának megváltozása az élelmiszer-termelést is befolyásolja. Az emberiség által felhasznált víz hetven százalékára a mezőgazdaságnak van szüksége – magyarázta a Portugália és Norvégia közös szervezésében megtartott konferencián Hélder Muteia, az Élelmezésügyi Világszervezet (FAO) munkatársa. A vízfelhasználás hatékonyabbá tétele ezért különösen sürgős.

Világszerte 842 millióan éheznek, elsősorban a szubszaharai Afrikában és Délkelet-Ázsiában; Afrikában négy emberből egy alultápláltságban szenved. Hélder Muteia drámai adattal érzékeltette a probléma súlyát: évente két és fél millió gyermek hal meg az élelemhiány miatt.

Nemcsak gondokkal, hanem lehetőségekkel is jár az éghajlatváltozás. Rune Rafaelsen, a Barents-tengeri Együttműködés norvégiai képviselője arról beszélt, hogy a tengeri jégréteg fokozatos elvékonyodásával megnyílt az északi hajózási útvonal, és a természeti erőforrásokat is nagyobb területen lehet kiaknázni. – A Szuezi-csatornát megkerülő útvonalon negyven százalékkal gyorsabban el lehet érni Ázsiából Európába, és ugyanennyivel csökken a felhasznált üzemanyag-mennyiség is – közölte a norvég szakember. Kína például a termékeinek kilencven százalékát hajón szállítja külföldre, és a növekvő érdeklődést mutatja, hogy a kínaiak már jégtörők építésébe is belefogtak.

Az olaj- vagy a gázkitermelést persze továbbra is hideg, téli sötétség és viharok nehezítik, de az éghajlat módosulása jelentős változásokat hozhat. – Már most drámai mértékben csökken a tengert borító jégréteg. Egyelőre nem tudni, mikor jutunk el oda, hogy nyaranta teljesen elolvad a jég – tekintett előre Rune Rafaelsen. Az északi útvonal jelenleg júliustól novemberig hajózható, de a klíma előbb-utóbb a nagy hajótársaságoknak kedvez.