Al-Kaida? Irán? Pakisztán vagy Afganisztán? Alig-alig kérdeztékezekről szenátusi meghallgatásán James Clapper nyugalmazott tábornokot, az amerikai nemzeti hírszerzés leendő fejét. Szinte sorvezetőként használták viszont a szenátorok a kétórás „vallatáson” a Washington Postot; a fővárosi lap háromnapos, már a hétfői első résszel nagy viharokat keltő cikksorozatban számol be az amerikai titkosszolgálatok elburjánzásáról az elmúlt évtizedben. – A szigorúan titkos világ, amelyet a kormány a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokra válaszul hozott létre, olyan naggyá, kezelhetetlenné és titkossá vált, hogy senki sem tudja, mennyibe kerül, hány program működik a keretei között és pontosan hány ügynökség végzi el ugyanazt a feladatot – írta a Post, sokak számára hihetetlennek tűnő számokat említve. Ezek szerint 854 ezer fő rendelkezik Amerikában magas szintű nemzetbiztonsági átvilágítással, évi 50 ezer – olvashatatlanul sok – hírszerzési jelentés készül, és országszerte 10 ezer helyszínen háromezernél is több intézmény vagy vállalat foglalkozik terrorizmusellenes elhárítással és belbiztonsággal.

Mindeközben - talán éppen a sok „bába” miatt - senki nem akadályozta meg a tavalyi vérengzést Ford Hood texasi bázison, a karácsonyi merényletkísérlet elkövetőjét pedig éppenséggel egy éber civil fülelte le a Detroitba tartó repülőgépen. Kit Bond, a szenátus hírszerzési bizottságának rangidős ellenzéki tagja az átdolgozott, és nagyobb politikai felügyeletet kilátásba helyező hírszerzési felhatalmazási törvény mielőbbi elfogadását sürgette a riport nyomán; ezt bizottsági szinten már jóváhagyták.

Clapper, aki jelenleg a titkosszolgálati büdzsé négyötöde felett rendelkező Pentagon hírszerzési főnöke, mindenesetre azt ígérte a szenátoroknak: rendet teremt és erélyesen lép majd fel, nem pedig - mint fogalmazott - „díszpintyként”. A nemzeti hírszerzési hivatalt ugyanis bírálói bürokratikus, a hozzá tartozó 16 titkosszolgálati intézmény erdejéből ki nem látó tisztségviselőnek tekintik, akin – mint Clapper elődje esetében megtörtént – a CIA igazgatója könnyen átléphet a Fehér Házzal való egyeztetésben.

A tábornok maga is elismerte, hogy ormótlanná nőtt például leendő személyes hivatala, ahol nem kevesebb mint 1500-an dolgoznak. Ez már előrelépés ahhoz képest, hogy előző nap az ügyvezető igazgató, David Gompert még azt közölte: a Post tudósítása „nem tükrözi azt a hírszerzési közösséget, amelyet ismerünk.” A lap munkatársai két éven át dolgoztak a cikksorozaton, és - mint közölték - hónapokkal ezelőtt egyeztették a hatóságokkal a kényes részleteket. Például az interaktív internetes oldalról, amelyen most átlagamerikaiak keresgélhetik a lakóhelyükön titkosnak tartott objektumokat. Mint fény derült rá, az érintett állami intézmények igyekeztek rendezni soraikat a riportsorozat előtt, így a külügyminisztérium Washington térségében dolgozó csaknem 15 ezer alkalmazottja kapott előzőleg email-üzenetet, hogy mi a teendője. A hírszerzési igazgatóság pedig a Pentagonon keresztül szabályos „mítosz – valóság” helyesbítőt adott ki a külföldi tudósítóknak, így lapunk irodájának is. Ebben például arra mutatnak rá, hogy a titkosszolgák nyugdíj melletti visszafoglalkoztatása - mint a létszám duzzasztása - szeptember 11-e után jellemző volt ugyan, de ahogy jelentkezett már utánpótlás, már egyre kevésbé az.