Börtönben Efrem atya, Putyin és Károly herceg barátja
„Méltó vagy!” – kiáltozták az ötvenöt éves monostori elöljárónak, s valóságos szentként dicsőítették. Az ügyészség végül úgy döntött, hogy előzetes letartóztatásba helyezi az egyházi férfiút. Görögországban ez akár tizennyolc hónapig is eltarthat. Nem is olyan sok ez, ha meggondoljuk: az ügy, amely miatt a ciprusi születésű kalugyert (ortodox szerzetest) lefogták, majd tíz éve húzódik. Az Efrem-ügy eközben nemzetközi dimenziókat is öltött: a szerzetes szabadon bocsátását követeli az orosz ortodox egyház és az orosz állam is. Ez utóbbi nevében a moszkvai külügy szóvivője szólalt meg. Efrem, aki az egyik legtekintélyesebb athoszi monostor, a 972-ben alapított Vatopedi feje, korábban többször járt Oroszországban, és elvitte oda a Szűzanyának tulajdonított övet. Az ereklyét tizenöt orosz város templomaiban helyezték el. Moszkvában négy kilométeres sort álltak végig a hívők, volt, aki egy teljes napot is. Efrem találkozott Dmitrij Medvegyev elnökkel és Vlagyimir Putyin miniszterelnökkel is. De vannak ismerősei másutt is: Károly walesi herceg is több alkalommal vendégeskedett nála. A brit trónörökös hivatala azonban még nem szólalt meg az ügyben.
A bírósági ügy messzemenően nem vallási jellegű. Egy földcsereügyletről van szó, amelyet a Vatopedi monostor a görög állammal bonyolított le még a 2004-es athéni olimpia előtt. Az ügylet keretében az állam az olimpia idejére hitéleti célokra területet bocsátott a monostor részére, azzal, hogy az a játékok után is vallási célokat szolgál majd. Ehelyett a területet ingatlancégeken keresztül értékesítették. Egy másik üzlet keretében 8000 hektár észak-görögországi földterületet cseréltek volna el 800 hektárra Uranopolisz közelében, a Chalkidiki-félszigeten. A kormány jogászai szerint az akkori jobboldali kormány által lebonyolított alku 100 millió euró kárt okozott a görög államnak. Efrem elöljáró tagadja, hogy nyomást gyakorolt volna a görög politikusokra a földcsere érdekében, s hogy bármilyen bűnt követett volna el. Amikor az ügylet nyilvánosságra került, Kosztasz Karamanlisz jobboldali kormánya visszalépett az alkutól. Két miniszter lemondásra kényszerült, és parlamenti bizottság vizsgálta az ügyet. (A földcsere körüli svindlik okozták részben Karamanlisz vereségét a 2009-es választáson. Utódja, Jeorjiosz Papandréu azonban képtelen volt megbirkózni a megörökölt csőddel. A következmények ismertek.)
Az ügy tehát úgy áll, hogy a görög ortodox egyház vehemensen támadja az állami szerveket, s azt állítják, hogy Efrem a vallásüldözés áldozata. Oroszországban ráadásul oroszellenes kampányt látnak a letartóztatásban. Szerintük Efremet azért sújtják – beteg ember létére – e szigorú büntetéssel, mert elvitte hozzájuk a szent ereklyét, s jóban van Putyinnal. Szergej Rudov, a Duma társadalmi kamarájának tagja, a Vatopedi monostor barátai körének elnöke kijelentette a Komszomolszkaja Pravdának, hogy a letartóztatás „válasz Oroszország konszolidációjára, egyben büntetés az ortodoxia sikere miatt.” Rudov egy másik nyilatkozatában kifejtette, hogy mindez brüsszeli nyomásra történt, mert az EU elégedetlen az athosziak különleges pénzügyi státuszával és azzal is, hogy a szerzetesi köztársaság területére csak speciális vízummal lehet belépni. Mindehhez hozzátette, hogy sokan vannak (Nyugat-)Európában, akiket zavar a görög–orosz viszony javulása, s különösen a két ortodox egyház szoros kapcsolata.
Az mindenképpen tény, hogy ebben az ügyben eddig csak a gyengélkedő középkorú szerzetest tartóztatták le, a kormánytisztviselők, akik részesei voltak az alkunak, szabadlábon vannak. A görög egyház ugyanakkor sajátos álláspontot foglalt el, amikor kiderült, hogy az ország milyen pénzügyi válságba süllyedt. Megtagadta, hogy a társadalom többi részéhez hasonlóan több adót fizessen. Igor Gaszlov orosz egyházügyi szakértő, aki gyakori szerzője az „Ortodoxia és a világ” című website-nak, a következőket írta: „Amikor kitört a gazdasági válság, az Athosz hegy szerzetesei megtakarításaik nagy részét egy ciprusi off-shore számlára utalták át. A görög kormány ezt a lépést adóelkerülésként értékelte.” Az már más kérdés, miként fogja ezt fel a görög társadalom. A liberális, urbánus rétegek, a baloldal természetesen felháborodott a suskus miatt. Figyelembe kell azonban venni, hogy az ortodoxia, a görög egyházhoz való szoros tartozás elszakíthatatlan része a nemzeti identitásnak. Ez sokkal erősebben él, mint az antik, a demokratikus hagyomány. Éppen ezért sokan elnézik a fenti egyházi lépéseket, s azt is, hogy Efrem elöljáró milyen ügyletekbe bonyolódott. Elmondása szerint egyébként a pénzből a monostort akarta restauráltatni, hogy visszatérjen a ház régi fénye.
Szerzetesi köztársaság a szent hegyen
A nyolcadik század óta élnek remeték, szerzetesek a Chalkidiki félsziget egyik ujján, az Athosz-hegyen. Ma húsz monostor van a területen, amely sajátos autonómiáját a görög alkotmány garantálja. Nő, és nőnemű állat sem léphet a területre. A látogatóknak is különleges vízumot kell kérniük, korlátozzák a nem-ortodox férfiak belépését is.
