Csupán egy hét telt el a boszniai Szerb Köztársaság napjának kijelöléséről szóló népszavazás óta, így a választás eredménye azt is megmutathatja, hogy az ország szövetségi kormánya, valamint a többségében szerbek lakta országrésze között mennyire élesek a feszültségek, vagy hogy a boszniai Szerb Köztársaság lakossága mennyire ért egyet az eddigi vezetéssel, amely a szerb országrész egyre nagyobb függetlenségét propagálja.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni. A bosnyákok most attól félnek, egy szerb polgármester mellett nem lehetne tisztességes módon megemlékezni minden évben az áldozatokról.

Ugyanakkor erős megosztottság tapasztalható az önkormányzati választásokon induló pártok és független jelöltek között is. A pártpolitikából való kiábrándultságot jól jelzi, hogy az idén 524 független jelölt indult az országban, ami háromszázzal több, mint négy éve. Figyelemre méltó adat az is, hogy a 3,5 milliós lakosú országban 3,26 millióan szerepelnek választói névjegyzékben.

A választók 141 helyi közösség új vezetéséről, összesen 3136 képviselői helyről döntenek Bosznia-Hercegovina mindkét országrészében, azaz a boszniai Szerb Köztársaságban és a főként bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációban. A választáson 30 445 jelölt indult, 418-an a polgármesteri helyért, 29 884-en pedig a képviselő testületekben való tagságért.