A vallási vezető videoüzenetben kérte arra az ország ifjúságát, hogy csatlakozzanak az iraki és szíriai területeken zajló dzsihadista harcokhoz.

A videoüzenetet egy közelmúltbeli előadáson vették fel, amelyet Bosnic a követőinek tartott egy északnyugat-boszniai településen. Ott egyebek mellett azt mondta, hogy „az igazság és az Iszlám Állam annak ellenére is fennmarad, hogy sok olyan ember is támadja, aki össze van zavarodva vagy az igazság ellen harcol". A lap megkeresésére Bosnic azt mondta, hogy szavait félreértelmezték. 

A Bosznia-Hercegovinában élő vahhábiták (az iszlám merev és puritán, gyakran radikálisnak bélyegzett változatának követői) egyébként megosztottak az Iszlám Államhoz való viszonyban. Nusret Imamovic, a másik nagy vahhábita szervezet vezetője például önkéntesként csatlakozott a szíriai harcokhoz, a rendelkezésre álló információk szerint azonban ő az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat helyi szárnya, az an-Nuszra Front nevű milícia oldalán ragadott fegyvert, amely elhatárolódik az Iszlám Államtól.

Az an-Nuszra egyszerre harcol a még az al-Kaida által is túl radikálisnak tartott Iszlám Állam, illetve Bassár el-Aszad szíriai elnök erői ellen.

A hivatalos szerveknek nincsenek pontos adataik arról, hány bosznia-hercegovinai állampolgár vesz részt külföldi harcokban. Becslések szerint eddig körülbelül ötvenen utaztak Szíriába, közülük harmincketten pedig már haza is tértek.

Az ország parlamentje júniusban fogadott el egy törvényt, amely szerint a külföldi harcokban való részvétel, illetve az arra való felbujtás is bűncselekménynek számít, ami akár tíz évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható. Egyelőre azonban senki ellen nem indult ilyen eljárás.