Belgium, Hollandia és Luxembourg is elismerte a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanácsot, aznap, amikor a Kadhafi-ellenes felkelők által alakított Átmeneti Nemzeti Tanács vezetője, Mahmud Dzsibril Brüsszelbe jött, ahol láthatta, diplomáciailag győzelemre áll a NATO és az Európai Unió központjában.

Jó benyomást tett, mert azt mondta, amit vártak tőle, megköszönte a támogatást, s még többet kért arra az időszakra, amikor Kadhafit már eltávolították a hatalomból. Egyelőre azonban a brüsszeli tényezők igen óvatosan fogalmaznak az átmenet levezényléséről, hogy mely nemzetközi szervezet egész pontosan milyen szerepet is játszhatna. A vendég ki is kerülte e kényes kérdést, azt mondta, majd az eheti isztambuli konferencián áll elő részletesebb elképzelésekkel.

Dzsibril a NATO-ban kezdett, ahol jelen voltak a líbiai katonai akcióban részvevő, de az atlanti szövetséghez nem tartozó országok is. A kibővített informális tanácsülés keretében megtartott első hivatalos találkozón kedvező véleményt alakult ki a líbiai vendégről. Úgy tudjuk, nem esett viszont szó a keddi francia és amerikai, egymásnak ellentmondó nyilatkozatokról Kadhafi távozási szándékát illetően, miközben a líbiai nemzeti tanács azt hangoztatja, hogy nem tárgyal a rezsim embereivel. Abban egyetértés alakult ki – mint Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár jelezte -, hogy az atlanti szövetség keretében folytatódik a polgári lakosság védelmére megindított légitámadások sorozata, hogy Kadhafi elvesztette legitimitását, s hogy politikai megoldást kellene találni.

Franciaország, amely a katonai fellépést erőteljesen szorgalmazta hónapokkal ezelőtt, egyre nyugtalanabb, hogy még nem sikerült elérni Kadhafi bukását, Nagy-Britannia pedig szerdán élesen bírálta a katonai manőverekhez csatlakozott országok visszafogottságát.

Mint korábban már beszámoltunk róla, a NATO abban reménykedik, hogy a hónap végéig, azaz a ramadán kezdetéig befejeződhetnek a légicsapások, ám Dzsibril nem támasztotta alá ennek szükségességét vagy fontosságát. Az Európai Bizottság székházában azonban elmondta José Manuel Barroso elnöknek, hogy „elképzelhetetlen méretű a pusztítás” a bombázások nyomán Líbiában, vagyis az országot újjá kell építeni, s ehhez kért segítséget. Barroso utalt rá, hogy az EU már mozgósított 140 millió eurót, s kész szakértőket küldeni Líbiába az átmeneti időszakban is, például a választások megszervezéséhez, a demokratikus intézmények – ideértve a szabad sajtót – kialakításához. Barroso egyébként általánosságban is az arab tavasz uniós támogatásának üzenetével utazik csütörtökön Egyiptomba.

A találkozó után rendezett rövid sajtóértekezleten elhangzott kérdésre, hogy a Human Rights Watch szerint a felkelők is megsértették az emberi jogokat, Dzsibril azt válaszolta: ez az események kezdeti szakaszában történt, az eseteket kivizsgálják, és a bűnösöket bíróság elé állítják. A líbiai nemzeti tanács elnökét az Európai Parlament külügyi bizottságában is meghallgatták szerdán este, csütörtökön reggel pedig még felkeresi Herman Van Rompuy-t, az Európai Tanács elnökét.