Durva felfordulás Koszovóban: Molotov-koktélokat dobtak tüntetők a rendőrökre
A rendőrök vízágyút is bevetettek Hazir Reka / Reuters |
A helyi beszámolók szerint az Önrendelkezés nevű ellenzéki párt szimpatizánsai, valamint más elégedetlen lakosok elsősorban Aleksandar Jablanovic koszovói szerb miniszter kormányból való kizárását követelték. Az Önrendelkezés kedden 16 óráig adott időt a pristinai kormánynak arra, hogy menessze a minisztert, aki néhány napja szörnyetegnek nevezte koszovói albán nők egy csoportját, a még mindig eltűntként nyilvántartott albánok hozzátartozóit. A csoport január 6-án, az ortodox karácsony napján kövekkel dobált meg egy buszt, amellyel a Koszovóból elszármazott szerbek szerették volna meglátogatni egykori otthonaikat.
Szombaton már volt egy hasonló tüntetés a koszovói fővárosban, akkor a rendőrség könnygázt vetett be. A demonstrálók kövekkel dobálták meg a kormányépületet, amely előtt tüntettek, több ablakot betörtek. Az összetűzés során 19 rendőr megsérült, 22 tüntetőt őrizetbe vettek.
Sokakat őrizetbe vettek Hazir Reka / Reuters |
Az emberek azt követően vonultak ismét utcára, hogy az ellenzéki párt követelését még csak napirendre sem tűzte keddi ülésén a kormány.
A tüntetők szerint a koszovói kormány túl engedékeny Szerbiával szemben, a miniszterelnök, Isa Mustafa Szerbia szolgája, Hashim Thaci volt kormányfő és jelenlegi külügyminiszter pedig börtönbe való - ez volt olvasható azokon a táblákon, amelyekkel Pristina főterére vonultak az emberek. Mustafa leszögezte: kormánya nem enged az ultimátumoknak, és nem fogja tolerálni az erőszakot. Thaci szerint az ellenzék erőszakkal akarja magához ragadni a hatalmat.
Rendőrségi jármű is égett Hazir Reka / Reuters |
Január közepén felröppent a hír, hogy Pristina saját igazgatása alá vonná az észak-koszovói Mitrovica melletti Trepca bányát, a szerb kormány azonban határozottan tiltakozott ez ellen, főként azért, mert továbbra is saját tartományának tekinti Koszovót. Később a koszovói kormány visszavonta az indítványt, a lakosság azonban követeli az egykori Jugoszlávia legnagyobb ólom-, cink- és ezüstbányájának átvételét.
Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának túlnyomó többsége albán nemzetiségű, a szerb kisebbséget mintegy 120 ezer fősre becsülik. Koszovó és Szerbia viszonya 2008 óta rendezetlen, Pristina akkor egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, amelyet Belgrád azóta sem ismer el, míg a világ több mint száz országa szerint Koszovó önálló állam. A kapcsolat rendezése érdekében február 9-én Brüsszelben ismét tárgyalóasztalhoz ül a szerb és a koszovói kormányfő. 2008 óta nem voltak a keddihez hasonló mértékű utcai zavargások Koszovóban.