A dokumentum felháborodást váltott ki a szlovákiai magyar pedagógusok és szakpolitikusok körében.

– A legfőbb gond az, hogy a nemrég elfogadott jogszabály nem hatalmazza fel az oktatási tárcát ilyen utasítás kiadására, ezért a miniszter önhatalmúlag cselekedett, hivatalnokai pedig kontármunkát végeztek – nyilatkozta lapunknak Szigeti László volt pozsonyi oktatási miniszter, az MKP jelenlegi parlamenti képviselője. – Azt előrelépésnek tartom, hogy a magyar történelemben és kultúrában is közismert szlovákiai helységneveket – például Lőcse, Bártfa, Zsolna – a tanulók anyanyelvén is fel lehet tüntetni.

Az viszont felháborító, hogy a jegyzék szerint a Dunát, a Tiszát és az Ipolyt csak szlovákul nevezhetik meg a fordítók. Miként az is, hogy a dokumentum hemzseg a súlyos helyesírási hibáktól. Az illetékesek például Szlovák köztársaságot és Járás Dunaszerdahelyt írnak – mutatott rá az MKP szakpolitikusa.

Lapunk megkeresésére Dana Spanková, az oktatásügyi tárca szóvivője elmondta, hogy a tárcának kötelessége módszertani és egyéb útmutatásokkal segíteni a kiadók munkáját. – A kifogásolt jegyzéket általunk felkért szakértők, többek között a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársai állították össze számos szakirodalom áttanulmányozása után – közölte.

Arra a kérdésünkre nem tudott válaszolni, hogy szlovákiai magyar pedagógiai szakember vagy legalább a magyar helyesírást ismerő személy tagja volt-e a testületnek. Hozzátette azonban, hogy a tárca megfelelő konzultációk után hajlandó a jegyzék kiegészítésére és a helyesírási hibák kijavítására.

Az illetékes tankönyvkiadók név nélkül nyilatkozó vezetői megkeresésünkre elmondták, hogy ezek a bonyodalmak tovább hátráltatják a munkájukat, és ezért több magyar tankönyv szeptemberre semmiképpen sem jelenik meg. Fibi Sándor, az egyik legnagyobb szlovákiai magyar oktatási intézmény, a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin iskola igazgatója szerint a minisztériumi illetékeseknek a tankönyvek színvonalával, nem pedig teljesen felesleges jegyzékek összetákolásával kellene törődniük.

Peter Weiss, Szlovákia budapesti nagykövete Babák Mihálynak, Szarvas város polgármesterének a levelére válaszolva azt állította: a szeptember 1-jével hatályba lépő törvény értelmében Szlovákiában továbbra is „szabadon lehet használni a magyar nyelvet”. A nagykövet szerint „semmilyen esetben sem lesz korlátozva az anyanyelv használata a magánszférában, és a szlovák szabályok továbbra is garantálni fogják a magyar nyelv használatát a vegyes lakosságú területeken”. A magyar nyelv használata a bíróságokon is lehetséges lesz az állam költségén. A vegyes lakosságú területeken meglévő feliratok továbbra is – úgy, mint az elmúlt 15 évben – kétnyelvűek lesznek. A városi és a községi képviselő-testületeknek továbbra is módjukban áll, hogy magyar nyelven tárgyaljanak, ha ebben a képviselők megegyeznek. De ha nem egyeznének meg, a magyar képviselő használhatja anyanyelvét, miközben a tolmácsolást a város, illetve a község biztosítja – tette hozzá a nagykövet.

Mint az MTI megjegyezte: a szeptemberben hatályba lépő államnyelvtörvény szerint a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben pedig csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbírsággal büntethetik.