– Ha a görögök is tartják magukat a megállapodáshoz, szükség esetén tovább segítünk – hangsúlyozta Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke. Ezzel nemcsak arra utalt, hogy az Athén és a nemzetközi hitelezők közötti, a nadrágszíjmeghúzást is tartalmazó egyezmény nem lehet alku tárgya, hanem arra is: Görögország változatlanul pénzügyi „lélegeztetőgépre” szorul.

Görög–német meccs egy kávéházból nézve Pascal Rossignol / Reuters

– Ha az új kormány nem jut egyezségre a hitelezőkkel, Görögország kieshet az euróövezetből – kongatta meg a vészharangot Gikasz Harduvelisz pénzügyminiszter. Ezzel a választókat próbálta ijesztgetni, mivel a január végi voksolás előtt a Sziriza vezet a felmérésekben. Igaz, nem sokkal: 28-29 százalékon áll, szemben Antonisz Szamarasz miniszterelnök jobbközép pártja, az Új Demokrácia 25-26 százalékával. A kormány tagjai azzal ijesztgetik a közvéleményt, hogy a Sziriza hatalomra kerülése gazdasági összeomlással és az euróövezetből való távozással járna.

– Görögország eddig is eleget tett a kötelezettségeinek, és a német szövetségi kormány feltételezi, hogy ez a jövőben is így lesz – jelentette ki Georg Streiter berlini szóvivő, így reagálva a sajtóértesülésekre. A Der Spiegel hetilap azt írta, hogy Berlin szerint a Sziriza kormányra jutásával „szinte elkerülhetetlen” a görög kilépés az eurózónából, ám ezt Angela Merkel és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter is kezelhető helyzetnek tartaná. A kancellár környezetében a kiszivárogtatást nem cáfolták – vagyis vélhetőleg figyelmeztetésnek szánták.

– A kéretlen megjegyzések, amelyek azt sugallják a görögöknek, hogy nem ők döntenek a saját jövőjükről, hanem Berlin vagy Brüsszel, még inkább a radikális erők karjaiba taszíthatják a választókat – füstölgött a Die Welt napilapnak Martin Schulz európai parlamenti elnök. A német szociáldemokrata politikus felelőtlennek minősítette a kereszténydemokrata Merkel (állítólagos) álláspontját, és hozzátette, hogy a görög eurókilépés szóba sem jöhet.

– A német kormány, az EU és az athéni kormány célja benn tartani Görögországot az euróövezetben. Ezzel ellentétes terv nincs és nem is volt – sietett leszögezni Sigmar Gabriel szociáldemokrata alkancellár. Ez azt mutatja, hogy a görög kérdés a berlini nagykoalíción belül is okoz nézeteltéréseket. Az Európai Bizottság szóvivője kommentálni sem volt hajlandó a Merkelnek tulajdonított véleményt, és annyit mondott: csak az számít, hogyan szavaznak a görögök.