Izrael nevének említése nélkül fejezte ki aggodalmát hétfőn az unió külügyi tanácsa a dubaji gyilkosság miatt, mert egyelőre a nyomozás szálai nem vezetnek Jeruzsálembe.

A bizonyítékok hiányára hivatkozott Brüsszelben Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter is, aki jól időzítve érkezett az EU központjába, ahol kétoldalú tárgyalásokat is folytatott európai miniszterekkel. Az érintettek csak annyit mondtak: azt hallották, hogy egyelőre semmi sem utal izraeli részvételre abban a politikai gyilkosságban, amelyet Dubaiban követtek el a Hamasz fegyverkereskedője, Mahmúd al Mabhúh ellen.

Közben Párizsban Sarkozy francia államfő határozottan elítélte a dubai "kivégzést", amikor Abbasz palesztin elnökkel találkozott hétfőn, míg Kouchner külügyminiszter - aki nem jött hétfőn Brüsszelbe - felvetette, hogy az önálló palesztin államot el lehetne ismerni a határok végleges meghúzása nélkül is.

Ez persze nem maradt visszhang nélkül az uniós fórumon sem. Ám a diplomaták csak azt rögzítették írásban, hogy a dubai gyilkosság nem mozdítja elő a közel-keleti béke és stabilitás megteremtését. Az unió azt ítélte el, hogy a merénylet részvevői egyes EU tagállamok útleveleit hamisították, s EU polgárok személyes adatait ellopva használtak hitelkártyákat. Üdvözölték a diplomaták a dubaji hatóságok által megindított vizsgálatot, és hangsúlyozták, hogy az uniós útlevelek továbbra a legbiztonságosabbak közé tartoznak a világon.

A tanácsi vita után Catherine Ashton külügyi főképviselő nem mehetett tovább ennél az állásfoglalásnál, de jelezte, a késő estére tervezett vacsorán felveti ezeket a kérdéseket Liebermannak. Más témákban sem térhetett el az EU vonalától, vagyis azt fejtegetette: a tagországok kétoldalú alapon sok mindent mondhatnak a közel-keleti békefolyamatról, de a huszonhetek decemberben arra a közös véleményre jutottak, hogy az 1967 előtti határokban változtatást csak akkor fogadnak el, ha az izraeli és a palesztin fél ebben egyezségre jut. Egyben sürgették a párbeszédet, amely végeredménye a „két állam megoldás" lehet.

A tárgyalásokra az EU Iránnal szintén kész, maga Ashton is. De a külügyminiszterek továbbra is a kettős megközelítést alkalmazzák, vagyis a szankciók bevezetését is elképzelhetőnek tartják, ha Teherán továbbra sem mutat rugalmasságot atomprogramjával kapcsolatban. A diplomácia tere a Biztonsági Tanács, s ott kell nyomást gyakorolni Iránra, mindaddig, amíg e nyomásgyakorlás eredményre nem vezet.

Nyomást Ukrajnára is kifejtene az EU, pontosabban - mint Ashton megfogalmazta - arra vár, hogy a Nemzetközi Valutaalap készenléti hitel-megállapodásának tető alá hozása érdekében Kijev nekilát az előírt reformok végrehajtásának. További brüsszeli ösztönzésre is számíthat Janukovics megválasztott elnök, akinek beiktatásán Ashton is részt vesz. Az EU az alkotmányreform előmozdítását is szorgalmazza a jogállamiság és a demokratikus intézmények megerősítésére.

A diplomáciai tárcavezetők Ukrajnáról folytatott vitájában Balázs Péter felhívta a figyelmet rá: az elnökválasztás után egyelőre kérdéses, hogy a változatlan parlamenti erőviszonyok milyen kormány megalakítását teszik lehetővé. Azt javasolta, hogy az Ashton által is említett gazdasági és a politikai reformok sürgetése mellett, az EU igyekezzék közelebb hozni magához az erre alapvetően nyitott Ukrajnát, például az energiaellátás biztonságát előmozdító együttműködéssel, illetve a vízumkönnyítések ígéretével, valamint a társulási szerződés keretében megköthető szabadkereskedelmi egyezmény kilátásba helyezésével. Utóbbi persze válaszút elé állítaná Kijevet: ha az EU-val állapodik meg, akkor nem sok értelme lenne csatlakozni az orosz-belarusz-kazah vámunióhoz.

Stratfor: Hamász belháború végzett a palesztin vezetővel

Mahmúd el-Mabhúhnak a meggyilkolása nagy valószínűséggel a Hamász két, Irán, illetve Szíria befolyása alatt álló szárnya között kibontakozó belháborújának a következménye - írja elemzésében a Stratfor nevű hírszerzési portál.

A Barack Obama által kezdeményezett új közel-keleti politikai nyitás lehetőségeivel élve, Damaszkusz titkos tárgyalásokba kezdett Izraellel és Washingtonnal, és ez lassan, de biztosan megrontotta a viszonyt Irán és Szíria között, az ellenségeskedés pedig felütötte a fejét már azok között is, akiket egyik vagy másik fél politikailag és anyagilag támogat.

A korábban Jordániában székelő Hamász-vezérkar a 2000-ben történt szakítást követően Damaszkuszba költözött, és azóta Szíria befolyása alatt áll. A Stratfor helyi forrásai azonban komoly változást észleltek a szervezethez való szír hivatalos viszonyban azóta, hogy tárgyalások indultak Izraellel, illetve Washingtonnal. Damaszkusz „igazodását" gyakorlatilag az új amerikai geostratégia változása idézte elő: a szírek nem akarnak szembefordulni az általános trenddel, ugyanakkor aggasztja őket Irán növekvő térségi befolyása.

Teljess cikk a Globusz.net-en >>>