Drogháború egyedül
– Lassan felszámoljuk az eddigi függőségi viszonyt – kommentálta a szerdai döntést az orosz parlament nemzetközi bizottságának vezetője. Alekszej Puskov szerint Oroszország szervezetileg és pénzügyileg is önállóvá vált ahhoz, hogy a feladatot saját erőből ellássa. Ugyanakkor az orosz fél jelezte: kész új alapokon együttműködési megállapodást kötni, mert a közös munka eredményes volt: az elmúlt három évben 10 tonna heroin becsempészését akadályozta meg Afganisztán felől, ahol az ősszel az orosz és amerikai drogüldözők az afgán hatóságokkal közösen hat illegális laboratóriumot semmisítettek meg és több tonna kábítószert foglaltak le – közölte az Itar-TASZSZ.
Bár a Kreml hangsúlyozza, hogy nincsen szó „hidegháborús reflexről”, a döntés mégis jól illeszkedik az orosz-amerikai viszony utóbbi években tapasztalható visszanyesegetésébe, és jelzi azt is, hogy Barack Obama újraválasztása – amit Moszkva egyébként pozitívan fogadott – nem hozott érdemi javulást a két ország kapcsolatában.
Az amerikai elnök még első ciklusában hirdette meg az amerikai-orosz viszony „újratöltését”. (Sokatmondó baki volt nem sokkal ezután, hogy Hillary Clinton külügyminiszter olyan szimbolikus újraindító gombot ajándékozott orosz kollégájának, amelyen egy elírás miatt oroszul az „újratöltés” helyett a „túlterhelés” szó jelent meg.) Igaz, a demokrata elnök és Dmitrij Medvegyev akkori orosz államfő kisebb csúszás után 2010-ben tető alá tudta hozni az újabb Start-szerződést, amelyben a felek kötelezték magukat a nukleáris arzenál további csökkentésére. Ezenkívül Moszkva 18 év tárgyalás után, Washingtonnal is megállapodva tavaly végül beléphetett a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO).
Ezután azonban inkább a csörték voltak jellemzők, az oroszok lebuktatott amerikai kémhálózatától a Magnyitszkij-listáig. Utóbbi az amerikai törvényhozás által megszavazott törvényt takarja, amely szerint nem kaphat amerikai vízumot és nem vezethet az országban számlát az a hatvan orosz ügyész, bíró, orvos – valamint családtagjaik –, akik Washington szerint felelősek abban, hogy az előzetes letartóztatásba került Szergej Magnyitszkij 2009-ben életét vesztette Moszkvában. (A Duncan and Firestone cég 37 éves könyvvizsgálója azután került moszkvai őrizetbe, hogy az orosz ügyészséget korrupciós visszaélésekkel vádolta meg a Hermitage Capital befektetési társaság orosz érdekeltségei kárára.) Erre Moszkva válaszul megtiltotta amerikai állampolgárok számára, hogy orosz árvákat fogadjanak örökbe. Az amerikai nevelőszülők gondatlansága miatt életét vesztett Gyima Jakovlev nevével fémjelzett törvény körüli hangzavarban kevesebb figyelmet kapott, hogy Moszkva ellehetetlenítette a külföldi finanszírozást is igénybe vevő oroszországi nem kormányzati szervek működését, majd leállította a USAID orosz programjait is, azzal vádolva az amerikai szervezetet, hogy beavatkozik az orosz belpolitikai folyamatokba. Ennek hatására a héten az Egyesült Államok úgy döntött, hogy kivonul a kétoldalú elnöki bizottság emberi jogokat tárgyaló munkacsoportjából, mert lehetetlenné vált a téma érdemi tárgyalása.
Az újratöltés kudarcát jelentette az is, hogy októberben Moszkva kivonult az amerikai benyújtói neve nyomán Nunn-Lugar néven ismert programból. Az 1991-ben indult kezdeményezés nyomán az Egyesült Államok 2012-ig csaknem 9 milliárd dollárt folyósított arra, hogy a szétesett Szovjetunió utódállamaiból Moszkva ellenőrzése alá kerüljenek az atomtöltetek, és ott ellenőrzött körülmények között semlegesítsék, őrizzék, megakadályozandó – különösen a kilencvenes évek bizonytalan időszakában –, hogy a nukleáris fegyverek terrorista csoportok birtokába kerülhessenek. Az idén tavasszal életbe lépő felmondást Moszkva akkor is azzal indokolta, hogy ma már képes önállóan ellátni a feladatot. A döntésben azonban más is szerepet játszott, amit a már idézett Puskov nyilatkozata is jelzett: „az amerikaiak, akik a helyszínen ellenőrizték a program végrehajtását, érthető módon sokat tudtak a mi nukleáris képességeinkről.”
