Basescu azt követően nyilatkozott, hogy a román vezetők már napok óta tárgyalnak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével. Kiderült, hogy a román költségvetés hiánya 9 százalék körül mozog, a büdzsé bevételei ugyanis a nemzeti összterméknek (GDP) mindössze 31 százalékát teszik ki, miközben a költségei 40 százalékra rúgnak.

Az IMF-küldöttség a készenléti hitelszerződés reform-, büdzséhiány- és inflációs feltételeinek betartását elemzi Bukarestben. A kormány jól tudta, hogy a megbeszélt reformintézkedésekre nem kerített sort, nem karcsúsította eléggé a felduzzasztott állam- és állami tisztviselői apparátust, és nem léptette életbe a megígért takarékossági intézkedést. Basescu bevallása szerint két megoldás körvonalazódott: vagy megemelik 19-ről 24 százalékra az áfát, 16-ról 20 százalékra az egységes adókulcsot és 20 százalékkal csökkentik a közalkalmazottak bérét, vagy pedig a kormány vállalja a legdrasztikusabb költséglefaragást.

A jelek szerint Bukarest a második megoldás mellett döntött, ami azonnali kemény bírálatokra sarkallta az ellenzéket. A liberális Calin Popescu Tariceanu volt kormányfő igazságtalannak nevezte a bérek és a nyugdíjak csökkentését, Varujan Vosganian volt liberális pénzügyminiszter pedig úgy vélekedett, hogy a bejelentett intézkedéseket csak megrémült emberek lehettek képesek meghozni. Az ellenzék a kilátásba helyezett intézkedéseket társadalmi genocídiumnak nevezte. Az áfa és az egységes adókulcs megemelésének a rémhíre már napok óta eljutott a romániai üzleti szféra fülébe. A vállalkozók egyöntetűen úgy vélték, hogy a szóban forgó intézkedések valóra váltása a hazai vállalkozások teljes ellehetetlenítését jelentené.

Aurel – akinek Kolozsváron működik takaréklángra állított szolgáltatói tevékenységet végző cége – a Népszabadság kérdésére elmondta: az elmúlt másfél év során rendkívül nehezen úszta meg a csődöt. El is döntötte: ha megemelik az adót és az áfát, csatlakozik ahhoz a mintegy 300 ezer vállalkozóhoz, akik az elmúlt másfél évben cégeik felszámolása mellett döntöttek. A fiatalember úgy véli, most a állami tisztviselőkön a sor, a magánszféra ugyanis már korábban elvégezte a 25-50 százalékos bércsökkentést.

Ioana, aki az egyik kolozsvári állami intézményben dolgozik, ezzel szemben lapunknak azt mondta, hogy az állami szektorban sincs mindenkinek hatalmas fizetése. Szerinte a tisztviselők zöme éppen hogy csak megél a béréből, s kiemelt juttatásokat csakis a vezető beosztású alkalmazottak kapnak. Azzal azonban ő is egyetértett, hogy a közalkalmazottak száma kissé túlméretezett, s elrettentő példaképpen a kolozsvári polgármesteri hivatalt említette, ahol összesen mintegy 900 ember dolgozik.