Megütközést keltett a szigetországban a hír, hogy az északkeletlondoni Redbridge kerület vezetése úgy határozott, hogy dohányosok nem lehetnek nevelőszülők. A tilalom 2010ben lép életbe és célja a gyermekek megóvása a passzív dohányzás veszélyeitől.

Dohányzó Londonban

A redbridgei önkormányzat egyik tagja sajtónyilatkozatában nem vitatta, hogy „nehéz kérdésről van szó, és sok ember érezheti úgy, hogy ez durva beavatkozás a személyiségi jogokba”. A tanácsi vezető arra hivatkozik, hogy a „dohányzás fokozza a súlyos gyermekbetegségek veszélyét”. Redbridge önkormányzata kész figyelembe venni esetleges rendkívüli körülményeket, de elsőrendű feladatainak egyike a felügyelete alá tartozó gyermekek védelme. A grémium minden támogatást kész megadni, hogy a potenciális nevelőszülők le tudjanak szokni a dohányzásról.

A Fostering Network elnevezésű jótékonysági alapítvány aggodalmának adott hangot. Hiába üdvözölendő a füstmentes környezet, helytelen az általános tilalom. „Nem szabad elvenni a kedvét valakinek az örökbefogadástól vagy nevelőszülői felelősségvállalástól csak azért, mert egyszeregyszer a kertben, vagy esti szórakozás közben rágyújt egy cigarettára. A nevelőszülői küldetés többről szól, mint pusztán a dohányzásról”. A karitatív intézmény javaslata, hogy a dohányosok száműzését csak az öt éven aluli gyermekeknél vezessék be.

Ellenzi a lépést Patricia Morgan író és örökbefogadási szakértő is. Véleménye szerint ideális esetben a nevelőszülők nem cigarettáznak, ugyanakkor a gyerekek még mindig jobban járnak, ha egy dohányos vállalja fel a gondozásukat, mint ha nevelőotthonba kényszerülnek. A rendelet ellen tiltakozók felvetették a kérdést: vajon a jövőben az önkormányzat csak olyan szociális munkásokat alkalmaze, akik nem dohányoznak?

Jelenleg körülbelül 17 ezer gyermek él nevelőotthonban, részben azért, mert nincs elég nevelőszülő. Ennek oka az, hogy egyre kevesebben akarják megosztani családi életüket gyakran viselkedési problémákkal küzdő fiatalokkal.