A március 10-ére előrehozott szlovákiai képviselőházi választások hivatalos kampánya ugyan csak február közepén kezdődik, de északi szomszédunknál már javában tartanak a politikai előjátékok. Ezek egyik részét az úgynevezett imázskampány jelenti, amelyet a Robert Fico vezette Smer (Irány) ingyenes disznótorokkal kezdett meg. Nem ittak ugyan előre a medve bőrére, ezért csak azt ünnepelték, hogy négy esztendő helyett minden bizonnyal alig kettőt töltenek ellenzékben.

Mikulás Dzurinda pártja, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ) pedig látszólag a csehszlovákiai bársonyos forradalom közelgő évfordulójára emlékezett az országutakat és a településeket elborító óriásplakátjaival, amelyeken kék háttér (a párt színe) előtt, szögesdrót mögött állnak az emberek. "1989: Európába szerettünk volna tartozni. Miként döntünk ma?" - hirdeti a szöveg, amelynek politikai üzenetéről azonnal megoszlottak a vélemények. Fedor Flasík, a Smer eddigi kampányfőnöke pillanatok alatt epeömlést kapott, mert szerinte egyetlen demokratikus párt sem sajátíthatja ki a rendszerváltás örökségét. „Ráadásul vizuális szempontból azt a korszakot idézi a plakát, amikor még dinoszauruszok járták a földet" – vélekedett a reklámguru.

Merőben más véleményt fogalmazott meg Pavel Haulik, aki viszont úgy vélekedett, hogy az SDKÚ tulajdonképpen a Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártjának üzent, amely nem szavazta meg a pozsonyi törvényhozásban az eurós mentőcsomagot, s ezzel megbuktatta a közös koalíciót. Ezáltal a pozsonyi kabinetet is, mert Iveta Radicová a voksolást összekötötte a kormánya iránti bizalmi szavazással. A neves szlovák politológus szerint az SaS nyilván napokon belül  ugyancsak óriásplakáttal vág majd vissza, amivel tovább folytatja a jobboldali pártok közötti testvérháborút, amelynek egyetlen nyertese lehet: éspedig Robert Fico és a Smer.

Mások sem tétlenkednek. A Polgári Konzervatív Párt (OKS) vezetői eddig önmagukat a jobboldali eszmék megalkuvást nem ismerő, sziklaszilárd politikai tömörüléseként jellemezték magukat. Mégsem indultak önállóan a tavalyi voksolásokon. Négyen közülük  a Híd listáján jutottak be a parlamentbe, ahol az elmúlt hónapban hárman ugyancsak az eurós mentőcsomag és a  kormánykoalíció ellen szavaztak. Őket Bugár Béláék nem vették fel a jelöltlistára, csak Frantisek Sebejt, az ismert rendszerváltó politikust, aki támogatta a brüsszeli terveket és a miniszterelnök asszonyt.

A három kikosarazott honatya egy pillanatra sem esett zavarba. Egyikük már az SaS vezetőivel bratyizik, ketten pedig egy másik törpepárt vezérével, Igor Matoviccsal szűrték össze a levet. Aki viszont e hét elején valóságos sokkot kapott. Tavaly az SaS listáján jutott be az Egyszerű Emberek civil szerveződés elnökeként három további tagjával a pozsonyi törvényhozásba, ahol aztán olykor az őrületbe kergette koalíciós partnereit örökös akadékoskodásaival, amely szintén előjáték volt: saját pártjának alapításához. Miután összegyűjtötte a szükséges tízezer támogató aláírást, bekopogott a pozsonyi belügyminisztérium illetékes osztályára. Ott a legnagyobb megdöbbenésére közölték vele, hogy az Egyszerű Emberek pártot valaki már regisztráltatta náluk.

Kiderült, hogy az illető Vitazoslav Moric, a Valódi Szlovák Nemzeti Párt elnöke volt, akinek a társasága soha még egy százaléknyi voksot sem kapott. - Erre a galád tettre Dzurinda, Fico vagy Slota bujtotta fel ezt a senkiházit – hörögte Matovic. Mire a három megnevezett politikus egybehangzóan csak annyit közölt, hogy válaszra sem méltatják, annyira jelentéktelen figura. Bugár szerint pedig Matovic annyira hiú ember, hogy ha térfigyelő kamerát lát, annak is azonnal nyilatkozni akar...Most viszont új megnevezésen töri a fejét.