Bocsánatot kért pénteken az amerikai adóhivatal, az Internal Revenue Service (IRS), amiért minden alap nélkül tagadták meg az adómentességet olyan nonprofit konzervatív szervezetektől, amelyeknek a nevében benne van a „tea party” vagy a „hazafi” kifejezés. Ahogy Lois L. Lerner, az IRS adómentességi ozstályának az egyik vezetője elmondta, a „teljességgel helytelen” döntéseket az adóhivatal ismert, arcvonalbeli munkatársai hozták, de – tette hozzá a tisztségviselő – mindebben pártpolitikai megfontolások nem játszottak szerepet.

Konzervatív politikusok már régóta hangoztatják, hogy az IRS rutinszerűen diszkriminálja a hozzájuk közel álló szervezeteket, Lerner az elutasításokat azonban az új törvénnyel magyarázta: az Egyesült Államokban az adómentességet élvező nonprofit szervezetek száma ugrásszerűen megnőtt azóta, hogy a legfelsőbb bíróság 2010-ben határozatott hozott az úgynevezett Citizens United-ügyben. A testület ekkor engedélyezte az ilyen nonprofit szervezeteknek, hogy korlátlanul költhessenek politikai hirdetésekre egy-egy választási kampányban. A megkötés annyi, hogy jelöltek vagy pártok mellett nem kampányolhatnak, ügyek mellett vagy ellen azonban igen. Lerner elmondása szerint 2010  és 2012 között 300 olyan nonprofit szervezet jelentkezett kérelemmel, amelyet az IRS cincinnati irodájában pótlólagos vizsgálatra ítéltek az adómentesség elnyeréséhez, és ezek között 75 olyan volt, amelynek az esetében csak a név miatt újra lefolytatták a vizsgálatot az adatgyűjtéstől az újbóli meghallgatásokon át az adományozókat firtató kérdésekig. A 300 szervezetből 130 adómentességet kapott, 25 pedig visszavonta a kérelmet.

Az ügyben az IRS-nél belső vizsgálat indult. A téma azért is meglehetősen érzékeny – írja a Washington Post –, mert az adóhivatalt korábban több amerikai elnök is felhasználta támadásra és büntetésre a politikai ellenfelei ellen. A legírhedtebb közülük nyilván Richard Nixon volt, de rutinszerűen élt ezzel a hatalommal Franklin Delano Roosevelt is, mígnem a Watergate-botrány után az adóhivatalt jogilag függetlenítették valamelyest a mindenkori adminisztrációtól.

Lerner bejelentése persze keményen kivágta a biztosítékot a tea party mozgalomhoz közel álló körökben, köztük több washingtoni republikánus nagyágyúval is, amilyen például a szenátusi kisebbség frakcióvezetője, Mitch McConnell. McConnell azt mondta, bocsánatot kérni nem elég, a Fehér Háznak kormányzati szintű, átfogó és átlátható vizgálatot kell indítania az ügyben, hogy ezek az „aljas praktikák” nem folynak tovább az IRS-ben vagy a demokrata adminisztrációban máshol. Megszólalt Eric Cantor, a képviselőházi republikánus többség vezetője is: ő bejelentette, hogy a testület külön vizsgálatot indít az ügyben. A Fehér Ház részéről Jay Carney szóvivó egyelőre annyit mondott, „aggodalomra ad okot, ami az ügyben a tudomásunkra jutott, és helytelennek tartjuk az intézkedéseket”.

A Washington Post szerint az évek óta hallható konzervatív ingerültség ellenére az IRS többé-kevésbé magától állt elő a bocsánatkéréssel, és aligha sejtette, hogy mekkora lavinát indít el. Lerner éppen az amerikai ügyvédi kamara egyik konferenciáján beszélt, amikor nekiszegezték a kérdést az ügyről. Ezután telefonos sajtótájékoztatót tartott újságíróknak, ami nem sikerült túl jól. Amikor az egyik pillanatban gyors fejszámolást kellett volna végeznie, kifakadt: „Nem vagyok jó matekból.” Hasonlóan suta lett Michelle L. Eldridge IRS-szóvivő sajtótájékoztatója is: ezen Eldridge azt találta mondani, hogy az adóhivatal azért nem beszélt korábban arról, hogy a szervezetek neve vizsgálati szempont, mert a felső vezetés „nem volt tisztában a részletekkel”.

Az IRS ettől függetlenül a legrettegettebb kormányzati szervezet az Egeesült Államokban: nagyobb szervezet, mint a CIA és az FBI együttvéve, a megkérdezett amerikaiak 43 százaléka jobban fél tőle, mint a reptéri ellenőrzéseket végző TSA-tól, elfogadottsága pedig úgy is 50 százalék alatt van, hogy a kilencvenes évek óta kilenc százalékkal nőtt. Összehasonlításul: a postában az amerikaiak 83 százaléka, az FBI-ban a 67 százaléka, a CIA-ben az 52 százaléka bízik meg.