Nagy a vendégjárás a világ legjelentősebb cseppfolyósgáz-szállító államában, Katarban. A Magyarországnál nyolcszor kisebb, alig egymilliós lélekszámú ország meggyőző példája annak, hogy manapság nem a méret a legfontosabb értékmérő. Erről a legbeszédesebben a dohai utcakép tanúskodik. Toronydaruk, folyékony betont hordó teherautók özöne, hónapról hónapra újabb felhőkarcolók nőnek ki a földből. Fehér burnuszba öltözött férfiak izgatott mobiltelefon-beszélgetése jelzi, hogy pezseg az üzleti élet, míg a hatalmas terepjárók volánja mögött ülő lefátyolozott feleségek a bevásárlóközpontok felé hajtanak, vagy éppen a bankban intézik a család ügyes-bajos dolgait. A szigorú iszlám hagyományok mintha csupán az öltözködésben élnének tovább, a világvárosi életforma errefelé is uralkodóvá válik.

És itt van mindenki, aki számít. A nagy világcégek egymás sarkát tapossák, hogy leányvállalatot nyissanak Dohában, s az olaj- és gázszállításból származó mesés jövedelem politikailag is felértékeli a csöppnyi államot. Furcsán keveredik a korszerű államigazgatási eszközök alkalmazása a törzsi, patriarchális elemek megőrzésének szándékával. Az emír maga tartja kézben a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat, az államfői tisztség mellett ő a védelmi miniszter és a fegyveres erők főparancsnoka is, a legfontosabb állami és gazdasági posztokat pedig az uralkodó család 500 férfi tagja uralja. Másrészről viszont az emír szorgalmazta és pénzeli az arab világ legkorszerűbb, s politikailag is legnyitottabb televízióját, az Al-Dzsazirát.

Ha az 1971-ben függetlenné vált Katar pár éve még elszigetelt államnak számított az arab világban is, ez mára megváltozott. Sőt, az energiaválság most újólag felértékelte Katar és tágabb értelemben az Öböl-államok szerepét. Ezt a változást érzékelte a magyar diplomácia is, és jó érzékkel fordult a térség felé. Gyurcsány Ferenc csütörtökön zárult ománi és katari, s őszre tervezett kuvaiti és szaúd-arábiai útja már ezt a diplomáciai hangsúlyeltolódást fémjelzi.

A magyar miniszterelnök mostani, katari tárgyalásai három téma köré csoportosultak: az energia, az élelmiszer és a felsőoktatási együttműködés köré. Ez utóbbi ügyben a magyar fél azt szeretné elérni, hogy katari diákok állami ösztöndíjjal tanulhassanak magyar műszaki és orvosi egyetemeken. Gyakorlatilag elkészült, s csupán aláírásra vár az a megállapodás, amelynek során a katari kormány 100 ezer dollárral járul hozzá a magyar irányítású afganisztáni PRT költségeihez. A katari pénzen egyébként egy iskola épül majd Baghlan tartományban, bizonyságul, hogy Magyarország egy viszonylag széles nemzetközi csapat vezetésére is alkalmas és képes.

(DOHA)

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megbeszélést folytat Abdullah Hamad al-Attija katari miniszterelnök-helyettessel, ipari és energiaügyi miniszterrel (j3). Gyurcsány Ferenc január 20. és 22. között tesz hivatalos látogatást Ománban és Katarban. A tárgy