Diplomáciai nyitás az Öböl felé
Nagy a vendégjárás a világ legjelentősebb cseppfolyósgáz-szállító államában, Katarban. A Magyarországnál nyolcszor kisebb, alig egymilliós lélekszámú ország meggyőző példája annak, hogy manapság nem a méret a legfontosabb értékmérő. Erről a legbeszédesebben a dohai utcakép tanúskodik. Toronydaruk, folyékony betont hordó teherautók özöne, hónapról hónapra újabb felhőkarcolók nőnek ki a földből. Fehér burnuszba öltözött férfiak izgatott mobiltelefon-beszélgetése jelzi, hogy pezseg az üzleti élet, míg a hatalmas terepjárók volánja mögött ülő lefátyolozott feleségek a bevásárlóközpontok felé hajtanak, vagy éppen a bankban intézik a család ügyes-bajos dolgait. A szigorú iszlám hagyományok mintha csupán az öltözködésben élnének tovább, a világvárosi életforma errefelé is uralkodóvá válik.
És itt van mindenki, aki számít. A nagy világcégek egymás sarkát tapossák, hogy leányvállalatot nyissanak Dohában, s az olaj- és gázszállításból származó mesés jövedelem politikailag is felértékeli a csöppnyi államot. Furcsán keveredik a korszerű államigazgatási eszközök alkalmazása a törzsi, patriarchális elemek megőrzésének szándékával. Az emír maga tartja kézben a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat, az államfői tisztség mellett ő a védelmi miniszter és a fegyveres erők főparancsnoka is, a legfontosabb állami és gazdasági posztokat pedig az uralkodó család 500 férfi tagja uralja. Másrészről viszont az emír szorgalmazta és pénzeli az arab világ legkorszerűbb, s politikailag is legnyitottabb televízióját, az Al-Dzsazirát.
Ha az 1971-ben függetlenné vált Katar pár éve még elszigetelt államnak számított az arab világban is, ez mára megváltozott. Sőt, az energiaválság most újólag felértékelte Katar és tágabb értelemben az Öböl-államok szerepét. Ezt a változást érzékelte a magyar diplomácia is, és jó érzékkel fordult a térség felé. Gyurcsány Ferenc csütörtökön zárult ománi és katari, s őszre tervezett kuvaiti és szaúd-arábiai útja már ezt a diplomáciai hangsúlyeltolódást fémjelzi.
A magyar miniszterelnök mostani, katari tárgyalásai három téma köré csoportosultak: az energia, az élelmiszer és a felsőoktatási együttműködés köré. Ez utóbbi ügyben a magyar fél azt szeretné elérni, hogy katari diákok állami ösztöndíjjal tanulhassanak magyar műszaki és orvosi egyetemeken. Gyakorlatilag elkészült, s csupán aláírásra vár az a megállapodás, amelynek során a katari kormány 100 ezer dollárral járul hozzá a magyar irányítású afganisztáni PRT költségeihez. A katari pénzen egyébként egy iskola épül majd Baghlan tartományban, bizonyságul, hogy Magyarország egy viszonylag széles nemzetközi csapat vezetésére is alkalmas és képes.
(DOHA)