Angela Merkel a héten telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfővel és Ahmet Davutoglu miniszterelnökkel is, és több nyilatkozatában rámutatott Törökország kiemelkedő szerepére. A kancellár szerint a jövő heti soron kívüli uniós csúcson is főleg arról kellene eszmét cserélni, miként lehet jobban együttműködni a menekültek kiindulási országaival, és a sokak számára a „nagy utazás” első állomását jelentő Törökországgal.

Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter a 2013-as hivatalba lépése óta negyedszer látogat el Ankarába. A pénteki út előtt tett nyilatkozatában kiemelte: Törökországnak „kulcsszerepe” van a menekültválság és a szíriai polgárháború rendezésében.

Berlin eddig is szorosan együttműködött Ankarával, és ugyan a török belpolitikai helyzet a közelgő választások miatt „nem egyszerű”, de „még szélesebb körű partneri együttműködés” kell ahhoz, hogy „ésszerű, emberséges és valóban tartós” megoldásokat találjanak a Németország és Törökország előtt álló nagy feladatokra – mondta a német diplomácia vezetője.

Hírmagyarázók szerint Berlin várhatóan egy sor ügyben kér támogatást a török vezetéstől. Például javítani kell a Törökországban menedékre talált, nagyjából 2 millió szíriai menekült helyzetén. Az EU felé igyekvő menekültek nagy része azonban nem Törökországból, hanem libanoni vagy jordániai menekülttáborokból indul el, de Törökországon keresztül tart az uniós határok felé, éppen úgy, mint sok még távolabbról, például Afganisztánból elindult menekült. A Törökországon keresztül vezető utat pedig egyebek között azért választják, mert az országban kiterjedt embercsempész-hálózatok működnek.

Berlin így határozottabb fellépést is kér Ankarától az embercsempészek ellen. A hálózatok felszámolása ugyan nem oldaná meg a válságot, de mérsékelheti a menekülthullámot. A török vezetés abban is közreműködhet, hogy meggyőzzék a szíriai menekülteket arról, érdemes Európa helyett a hazájukhoz közelebb átvészeli a polgárháborút – vélekednek Berlinben.

A másik fontos téma éppen Törökország szerepe a szíriai polgárháborúban. Ankara sokáig elzárkózott az Iszlám Állam (IS) dzsihadista szervezet elleni fegyveres küzdelemtől, de az utóbbi hetekben légitámadásokat indított a terrorszervezet ellen, amelynek előrenyomulása Szíriában és Irak északi térségében a menekültválság egyik fő kiváltó oka.

A német várakozások szerint Törökország akár abban is segíthet, hogy Oroszország az Aszad-rezsim stabilizálása helyett az IS visszaszorítására összepontosítsa erőit, és ezzel hozzájárulhat a szíriai helyzet politikai rendezéséhez.

Törökország várhatóan mindenekelőtt több anyagi támogatást kér Németországtól, illetve az EU-tól, és hangsúlyozza majd azt a korábbi – Nyugaton kétkedéssel fogadott – javaslatát, hogy alakítsanak ki a menekülteknek egy biztonságos övezetet Szíria északi részén.

Németország egyébként nem most kezd el intenzíven foglalkozni a szíriai polgárháborúval és annak következményeivel. A német diplomácia aktívan támogatja az ENSZ szíriai különmegbízottját, és álláspontja szerint a polgárháborút csak politikai eszközökkel lehet lezárni.

A német kormány a menekültek támogatására igen jelentős összegeket mozgat meg. A nemzetközi gazdasági és fejlesztési együttműködésért felelős tárca a jelenlegi – 2013–2017-es – ciklusban 12 milliárd eurót (a minisztérium költségvetésének majdnem a felét) költ a menekülthullámokat kiváltó okok kezelésére és menekültek elhelyezésének támogatására, és ennek a pénznek jó részét a szíriai menekültekre fordítja.

A tárca adatai szerint Németország jelenleg 60 ezer Libanonban élő szíriai menekült gyerek iskolai oktatását támogatja, német közpénzből gondoskodnak 800 ezer Jordániában menedékre talált ember vízellátásáról, és 200 ezer ember áramellátásáról. Gerd Müller miniszter pedig már augusztusban sürgette, hogy uniós forrásokból indítsanak egy tízmilliárd eurós programot a szíriai menekültek, illetve a menekülthullám terheinek nagy részét viselő dél-európai tagországok támogatására.