Női elnöke lesz a feltörekvő Brazíliának
Az egykori gerilla Dilma Rousseff január elsején vesz át az irányítást
Az elnökválasztás vasárnapi második fordulóján a várt eredmény született: a két mandátumának végén is rendkívül népszerű Lula da Silva jelöltje és támogatottja győzött. A baloldali Munkáspárt (PT) képviseletében Dilma Rousseff a voksok 56 százalékát kapta, míg vetélytársa, a centrista szociáldemokrata José Serra, Sao Paulo volt kormányzója 44 százalékot.
Valójában az volt a meglepetés, hogy a 62 éves Rousseff - aki Lula da Silva kormányában energetikai miniszter, majd 2006-tól az elnök stábfőnöke volt - az első fordulóban még nem kapta meg a voksok 50 százalékát. Akkor ugyanis a harmadiknak befutó jelölt, a környezetvédő Marina Silva váratlanul elhódította a szavazatok 19 százalékát. A Zöld párt szabad kezet adott támogatóinak a második fordulóban, s a jelek szerint a többség a folyamatosságra adta a voksát.
Az egy bolgár bevándorló kommunista gyerekeként született Dilma Rousseff a hetvenes évek diktatúrája idején gerillatevékenységért a börtönt is megjárta, aztán mégis közgazdász végzettséget szerezhetett. Az utóbbi években Lula da Silva oldalán szigorú adminisztrátorként elnyerte Brazília vasladyjének címét, ám elnökként azt kell majd bizonyítania, hogy a politikai manőverezéshez is van érzéke. Ugyan a PT egy tucat további kisebb baloldali csoporttal együtt többséget élvez a brazil törvényhozás mindkét házában, ám az ellenzéki szociáldemokraták kezében van Brazília három meghatározó állama, Sao Paulo, Minas Gerais és Paraná, amelyek együtt az ország GDP-jének majd ötven százalékát adják. (Serra most a választásokon 48 millió voksot kapott a 103 millióból.)
Előfordulhat az is, hogy az új elnökasszonynak nem az ellenzékkel, hanem saját pártja olyan mozgalmaival kell majd csatáznia, amelyek radikálisabb változásokat sürgetnek a társadalmi különbségek csökkentésére.
Győzelmét bejelentésekor Dilma Rousseff könnyes szemmel köszönte meg Lula da Silva bizalmát, megígérve, hogy elődje politikáját fogja követni.
Szépen hangzik, hogy az ország valamennyi állampolgárának kíván elnöke lenni, ám a folyamatosság mellett az új, feltörekvő Brazíliában elkerülhetetlenek a reformok, így a túlburjánzott állami bürokrácia és a korrupció leépítése is. Ez már az új elnökre vár, miként a feltételek biztosítása a 2014-ben esedékes futball-vb sikeres megrendezéséhez.
Lula da Silva öröksége
A demokráciákban példa nélküli, hogy egy államfő népszerűsége második mandátuma, tehát nyolc év elteltével is 80-85 százalékos legyen. Márpedig a 65 éves Luiz Inácio Lula da Silva ezzel büszkélkedhet. Első megválasztásakor nagyon tartott tőle a helyi nagytőke és a világgazdaság külföldi szereplői is. Az általános iskolát félbehagyó, egyik ujját a munkagépnél elvesztő fiatalember radikális szakszervezeti vezetőként került a baloldali Munkáspárt élére, elnökként viszont sokak meglepetésére pragmatista, a piacgazdaságot tiszteletben tartó politikussá vált. A gazdasági növekedést, Brazília felemelkedését tartotta szem előtt, s ezért kész volt összekülönbözni például környezetvédelmi miniszterével, Marina Silvával is, aki ellenezte az Amazonas-menti fejlesztéseket, így vízierőművek építését.
Nyolc éve mérlegéhez tartozik, hogy majd húsz millió embert emeltek ki a mélyszegénységből, illetve több mint húsz millióan zárkózhattak fel a középosztályhoz. A szociális segélyprogramoknak köszönhetően - amelyek feltétele az iskoláztatás - elérték, hogy a mai gyerekek 98 százaléka részesedjen a közoktatásból, miközben a lakosság egyharmadának nincs általános iskolai végzettsége. (A lakosság 30 százaléka 14 éven aluli, a jövő generációja szempontjából fontos persze az oktatás szinvonalának javítása is.) A látványos gazdasági növekedés számos munkahelyet teremtett, ám az árulkodó statisztika szerint a munkavállalók
majd 40 százaléka egyelőre a feketegazdaságban foglalkoztatott.
Brazília - Kínához hasonlóan - azon ritka országok közé tartozik, amelyek nem szenvedték meg a világgazdasági válságot. Az előrejelzések szerint ha marad a növekedési ütem, 2016-ban, amikor Brazília a nyári olimpiát rendezheti, már a világ ötödik gazdasági hatalmává lép előre. Még az is elképzelhető, hogy akkor újra Lula da Silva lesz az államfő. Ugyanis Dilma Rousseff elnöksége formálisan 2014 végéig tart. Ma még korai jósolni, ám a brazil alkotmány csak a három egymást követő elnöki periódust zárja ki.
