„Megfelelő vezetők esetén nincs szükség katonai rezsimre" – mondta évekkel ezelőtt Muhamadu Buhari, a megválasztott nigériai elnök, aki most a gyakorlatban is megmutathatja, hogy a demokrácia útján kormányozza-e tovább az országot, vagy saját múltjához hűen visszatér a katonai vezetéshez.

A tábornoknak negyedik próbálkozásra sikerült az, amiben talán maga is kevéssé reménykedett: 72 évesen ismét elfoglalhatja az elnöki széket. A 178 milliós Nigériában államfőt még sosem váltottak le választásokon, és 1998 – a hadsereg uralmának vége – óta kizárólag a Népi Demokrata Párt jelöltjei irányítottak. Az ellenzéki Progresszív Kongresszus most kapta meg a várva várt esélyt: Buhari két és félmillió szavazattal győzte le a korrupciós botrányokba keveredett, a szélsőségesek elleni tehetetlensége miatt sokat kritizált eddigi elnököt, Goodluck Jonathant.

Muhamadu Buhari Akintunde Akinleye / Reuters

– Megmutattuk a világnak, hogy magunk mögött hagytuk az egypártrendszert, és a demokráciát választottuk – idézi a Foreign Policy Buhari győzelmi beszédét, amelyben ugyan gyakran hangzott el a „demokrácia” szó, sokan mégis kételkednek benne, hogy ezt éppen ő fogja megerősíteni. A többségében muzulmánok lakta északról származó tábornok először 1983 végén, puccs révén került az ország élére. Húsz hónappal később ugyanúgy is távolították el.

– Annak idején egy rendkívül korrupt vezetőt váltott az ország élén, így nem csoda, hogy a Jonathan-kabinet botrányaiba belefáradt emberek most visszakívánták – mondja a Népszabadságnak Sola Tayo, a brit Királyi Nemzetközi Kapcsolatok Központjának Nigéria-szakértője. Buhari három évtizede félezer korrupt politikust és üzletembert küldött rács mögé. Elvhű, őszinte és kemény embernek tartják, aki ki nem állhatja a fegyelmezetlenséget. Megkövetelte, hogy a nigériaiak szép sorban várakozzanak a buszmegállókban, a rendre pedig ostort csattogtató katonák felügyeltek.

A hivatalokban nem tűrték a késést, a vétkeseket békaügetéssel büntették. A gazdaság azonban megszenvedte ezt az időt, nőttek az árak, és a munkanélküliség szintje emelkedett, az életszínvonal csökkent, végül elfogyott az emberek türelme, és eltávolították a hatalomból. Kampányában nem is ezt hangsúlyozta, hanem katonai múltját, amely szerinte a Boko Harammal szembeni leghatásosabb fegyver. Tayo szerint nem lesz könnyű dolga. Az elmúlt hat évben tízezrekkel végző szélsőséges szervezet kiszorításához az eddiginél jobb viszonyt kell kialakítani a szomszédos országokkal, és fel kell ráznia a tehetetlensége miatt sokat kritizált hadsereget.

– Erős hadsereggel, kellő eltökéltséggel és a környező országok koalíciójának segítségével sikeresebb lehet, mint az előde – véli Tayo. A siker pedig növelheti hitelét a főként keresztények lakta délen is, ahol néhány napja még felkelést szerveztek ellene.