Egy most életbe lépett törvény szerint Romániában nincs többé teljesen titkos telefonhívás. Az Európai Unió egyik irányelve, amelyet a 2005-ös londoni terrorcselekmények után fogadtak el, valamennyi távközlési cégnek kötelezővé teszi, hogy a telefonbeszélgetést folytató felek számát, a beszélgetés kezdeti és befejezési időpontját, illetve mobiltelefon-beszélgetés esetében az ügyfél földrajzi helyét hat hónapra visszamenőleg rögzítsék.

Ugyanígy tárolniuk kell a szolgáltatóknak a szöveges üzenetek küldőit és címzetteit, az üzenetküldés időpontját és azt, hogy a két fél fizikailag hol tartózkodott, amikor az üzenetváltás megtörtént.

Sőt, a törvény értelmében március 15-től az internet-szolgáltatók is kötelesek valamennyi elektronikus levelezési adatot megőrizni, akárcsak ügyfeleik inernethez történő csatlakozásának, illetve kapcsolat bontásának időpontját, az internetes címeiket, az interneten keresztül lebonyolított telefonbeszélgetések adatait, következésképpen a meglátogatott honlapok címét is.

Mindez módfelett felháborította a romániai közvéleményt, amelynek a november végi választások és az új kormány megalakulása túlságosan lekötötte a figyelmét a korábbi reagáláshoz.

Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga elnöke úgy véli, a telefonbeszélgetések adatainak rögzítése és tárolása emberi jogokat sért. Az ugyanerre az irányelvre alapuló német törvényt már visszavonták, mondta.

A hatóságok azzal próbálják csitítani a kedélyeket, hogy az adatokhoz csak ügyészek férhetnek hozzá, mégpedig bírói engedéllyel, és csakis azt követően, hogy az adott személy ellen bűnügyi eljárás indult. Sőt, Laura Codruta kövesi főügyész arról panaszkodott, hogy a korábbi törvényekhez képest a mostani túlzottan szigorú előírásokat tartalmaz az ügyészekre nézve, és akadályozza beosztottjainak munkáját.

Az emberek attól tartnak, hogy a jogszabály alapján nem csupán kommunikációik adatait, hanem azok tartalmát is tárolják majd, s azokhoz - a romániai korrupció közepette - bárki hozzájuthat majd. Nagy Zsolt volt távközlési és informatikai miniszter ezzel szemben azt állítja, hogy a szolgáltatóknak nincsenek technikai lehetőségeik a beszélgetések lehallgatására és tárolására.

Az új törvény előírja, hogy a kommunikációs adatok rögzítési és megőrzési költségeit a cégek leírhatják adóalapjukból, tehát ráadásul az egész euródigitális Nagy Testvér-jelenség számláját maga az adófizető állja. Amitől a romániai telefonálók és internetezők - de nemkülönben külföldi beszélgető- és levelezőpartnereik - szintén nem lehetnek vidámabbak.