Európa szélei címmel vezércikkben foglalkozott az új magyar alkotmánnyal és a finnországi választásokkal szerdán a Die Welt. A lap arra mutatott rá, hogy az Európai Unió politikáját az állampolgároknak mindig alternatíva nélkülinek tüntetik fel. Ez szorongást és bizalmatlanságot kelt, Magyarországon éppen úgy, mint Finnországban. Ameddig ez így marad, az EU-ellenes választások láncolata nem szakad meg.

A szerző szerint Európa ma politikailag gyenge, aminek történelmi okai vannak. Ugyanakkor Helmut Kohlig érvényben volt az a "vasszabály", amely szerint minden tagállam egyformán fontos, függetlenül attól, hogy milyen nagy vagy milyen kicsi. Az uniónak a soktagúság mellett az egyenlőségen kellett alapulnia. Ma azonban Európát merev, Brüsszel által kiválóan reprezentált központosítottság jellemzi, ami nehezíti az EU működését.

Mindezt - mint a Die Welt írta - mindenütt észlelni lehet, de leginkább Európa szélein. Ebben a tekintetben az Orbán Viktor pártja, a Fidesz által végrehajtott erőteljes nemzeti fordulattal Magyarország hívta fel a figyelmet magára. Az ország - amely még nem olyan régen tagja az EU-klubnak - a magyar kártyát játssza ki, és kormánya - mint a szerző hangoztatja - "a történelem által átitatott nemzeti ébredés hangját" használja. Ez pedig nem illik a brüsszeli mintájú Európához.

Magyarország új alkotmánya "idegen test" az európai alkotmányok családjában. Egy "felettébb patetikus, a történelmi büszkeség által átitatott preambulum" az országot a XI. században horgonyozza le, és a koronához, a kereszténységhez, valamint a (sokgyermekes) családhoz köti.

A cikkíró szerint azonban Magyarország köztársaság marad, beágyazódva az európai egyesülés szilárd rendszerébe. Magyarország példája mutatja, hogy az EU szélein, az unió védelmét élvezve és az unió keretei között, más eszmék is léteznek, mint a brüsszeliek.

(hirado.hu)