„Ungarn-über-alles.” A Der Spiegel szerint ez az érzület az utóbbi pár évben egyre elterjedtebbé vált Magyarországon, és Orbán Viktor kormánya is magáévá tette. A magyar szélsőjobboldal ráadásul egyre öntudatosabb: ünnepségekkel, szobrokkal, emléktáblákkal éltetik az antiszemita Horthy Miklóst, és egy náci időkben elismert írót. A Horthy-reneszánsz mögött pedig Orbán Viktor kormányfőhöz közel álló emberek is vannak.

A cikk felsorolja, hogy az utóbbi időben milyen események tesznek tanúságot az újjáéledő Horthy-kultuszról. Nemrég például Kerekiben felállítottak egy Horthy-szobrot, néhány nappal később Debrecenben, a Református Kollégiumban Bölcskei Gusztáv református püspök avatott fel egy Horthy-emléktáblát, a Budapesttől nem messze lévő Gyömrőn pedig egy park viseli majd a kormányzó nevét. A cikk szerint ez a gyakorlat a posztkommunista Magyarországon eddig teljesen példátlan volt. A cikk megemlíti azt is, hogy hamarosan több Horthy-szobrot felállítanak majd, többek között Budapesten is. A Der Spiegel szerint a fővárostól Horthy egész életében undorodott, és „judeobolsevista szégyenoszlopnak” tartotta. Ennek ellenére októberben egy életnagyságnál nagyobb lovasszobrot is fel akarnak avatni a Budai Várnegyedben. A Der Spiegel szerint Horthy tagadhatatlanul antiszemita volt, az első világháború után a fehérterror vezetője, 1944-ben pedig részben ő volt a felelős négyszázezer magyar zsidó deportálásáért.

A cikk szerint újabban nemcsak az egykori kormányzót tisztelik Orbán Magyarországán, hanem a nemzeti szocializmushoz kötődő írókat is. A magyar parlament ugyanis szeretné az egykor háborús bűnösként körözött, nemzeti szocialista költészetet művelő Nyírő Józsefet a hazájában eltemettetni. A Spiegel megjegyzi, hogy Nyírő jelentős kultúrideológus volt először Horthy, majd a nácik uralma alatt. A cikk beszámol Nyírő meghiúsult újratemetéséről, és kiemeli, hogy a ceremóniára nem más utazott Romániába, mint maga Kövér László, az országgyűlés elnöke, a második legfontosabb személy a magyar államban. A Der Spiegel szerint Kövér úgy viselkedett, mintha az első világháborúban elvesztett Erdély ismét Magyarország része lenne.

A cikk megjegyzi, hogy a szélsőjobboldali írók tisztelete már a tantervben is megmutatkozik, ugyanis kötelezővé tették Wass Albert műveit. Wass kortársa és közeli ismerőse volt Nyírőnek, Romániában halálra is ítélték háborús bűnök miatt. A cikk Hoffmann Rózsa véleményét is megemlíti. Hoffmann ugyanis a tiltakozásokra válaszolva kijelentette, ez az egész csak arról szól, hogy Wassnak nagy hatása volt korában, és ennek megfelelően most már a tantervben is helyet kapott.

A Der Spiegel szerint az új Horthy-kultusz és a Nyírő-temetés egy nemzeti reneszánsz része, amelyet a szélsőjobb már régóta próbál sikerre vinni, és amit most már Orbán és a Fidesz is támogat. Ez az összefonódás azonban néha visszaüt, és a mérsékeltebb Fidesz-politikusok kellemetlen helyzetbe kerülnek miatta. A kormány embereivel készített interjúkból pedig kiderül, hogy ezek a politikusok állandóan megpróbálják relativizálni a Fidesz és a szélsőjobboldal kapcsolatát. A cikk Prőhle Gergely szavait idézi, aki megpróbálta kimagyarázni az Orbán-kormány jobboldali retorikáját. Prőhle véleménye szerint a nyugati fülnek ugyan furcsa lehet hallani, amit Orbán Viktor mond, azonban el kell fogadni, hogy Magyarország nemcsak egy másik ország, hanem más nyelven is beszél. Szerinte az, hogy a polgári-konzervatív kormányt összemossák a szélsőjobbal, egy, a világtörténelem során sokszor alkalmazott, ismert baloldali taktika.