Demokratikus kukkolás
„Nem a központi Nagy Testvér állandó szigorú tekintete, hanem sokkal inkább a hatalommal semmilyen kapcsolatban nem álló, vicces kedvű Kis Testvérek miatt kell aggódnunk” – olvassuk Walter Kirn amerikai író cikkét a New York Times hasábjain.
Sokan tartanak tőle, hogy a modern technika veszélyes, mert orwelli lehetőséget teremt az állampolgárokat megfigyelni és kontrollálni óhajtó hatalom számára. A hatóság életünk minden részébe betekinthet: a mobiltelefonok cellainformációi és a közterületen elhelyezett kamerák felvételei elvben hozzáférhetők számára, kiderítheti, hogy milyen internetes oldalakat látogatunk. És persze bárkit bármikor lehallgathat.
Kirn szerint azonban mégsem a Nagy Testvér veszélyezteti szabadságjogainkat. Már csak azért sem, mert a modern technikának köszönhetően a hatalom visszaélései is könnyen leleplezhetők, mint ahogyan ezt az amerikai fogolykínzások esete is bizonyítja.
Az önkéntes voyeurök azonban nagyon megkeseríthetik életünket. „A személyiségi jogok megsértése demokratizálódott.” Egy amerikai egyetemista néhány hete azért lett öngyilkos, mert szobatársai titokban készített intim felvételeket tettek róla közzé az interneten – viccből. Az elmúlt években tucatnyi hasonló eset történt világszerte.
Kirnnek kétségtelenül igaza van abban, hogy a magánszemélyek súlyos kárt tudnak okozni, de az igazi probléma mégiscsak az, ha a kukkoláshoz hivatali hatalom is társul. Az Egyesült Államokban egyre nagyobb gondot okoz, hogy a bizalmas információt tartalmazó adatbázisokhoz hozzáférő állami alkalmazottak nem tudnak ellenállni a kísértésnek, és ismerőseik vagy celebritások adataiba tekintenek be jogosulatlanul.
És azért a Nagy Testvér is igyekszik lépést tartani a modern technikával. Már nemcsak a munkaadók ellenőrzik a közösségi oldalakat, hogy többet tudjanak meg alkalmazottaikról és az állásjelentkezőkről. Az amerikai bevándorlási hivatal titkosszolgálati eszközökkel ellenőrizheti, hogy nincsenek-e nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek online barátaink között.