Demokrácia újratöltve: puccsot hajtott végre a mali hadsereg
Felfüggesztette az alkotmányt és kijárási tilalmat hirdetett ki csütörtökön Maliban a hadsereg. A puccsot vezénylő Amadou Sanogo kapitány bejelentése szerint a lázadó egységek azért hajtották végre, mert elégedetlenek voltak azzal a támogatással, amelyet a kormányzat nyújtott az ország északi részén ténykedő tuareg lázadók megfékezéséhez. Sanogo az állami televízióban lépett a nyilvánosság elé, miután katonái megostromolták és elfoglalták Amadou Toumani Touré elnök rezidenciáját a fővárosban, Bamakóban. Az államfő holléte nem ismert, a külügyminisztert és vele együtt több tárcavezetőt őrizetbe vettek.
A hadsereg szerdán elfoglalta az állami rádió és az állami televízió épületét. Néhány órányi néptáncműsor után katonák jelentek meg a képernyőn, Sanogo pedig – aki a Bizottság a Demokrácia Visszaállításáért és az Állam Újraalapításáért művésznevű szervezet képviselőjeként mutatkozott be – bejelentést tett az intézkedésekről. Azt, hogy a kijárási tilalom meddig tart, nem közölte. Amadou Konaré szóvivő szerint a hadsereg célja Touré „inkompetens rezsimjének” megdöntése volt. A puccsot végrehajtó katonai vezetés bírálta, hogy a kormányzat képtelen felvenni a harcot a terrorizmussal, és azt hangoztatta, Maliban mielőbb át akarja adni a hatalmat egy demokratikusan megválasztott politikai elitnek.
Az nem világos, hogy a lázadók bírnak-e az egész hadsereg támogatásával. Egy elnökhöz hű szóvivő szerint a vörössipkások néven ismert elit alakulat még kitart Touré mellett, és Mali az elmúlt húsz évben a demokrácia szempontjából modell volt az afrikai országok számára. Az elnök még nem reagált a hatalma megdöntéséről szóló bejelentésre.
A puccs szerdán akkor kezdődött, amikor Mali védelmi minisztere vizsgálatot tartott a hadsereg egyik támaszpontján. A katonák először a levegőbe lőttek, foglyul ejtették a tárcavezetőt, majd elindultak az elnöki palota felé. Tegnap szerte Bamakóban lehetett hallani az ostrom és a fegyverek zaját.
A mali hadsereg régóta ingerülten figyeli, ahogy Touré és kormánya az ország északi részén élő tuareg törzsek lázadását kezeli, a polgári kormányzattal ellentétben ugyanis a vezérkar nem hajlik a felkelőkkel folytatott tárgyalásokra. A tuaregek az elmúlt hónapokban több északi városból is kivonulásra kényszerítették a hadsereg egységeit.
A puccsra alig egy hónappal azelőtt került sor, hogy Maliban elnökválasztást tartanak. A szembenálló feleket az Egyesült Államok és egykori gyarmattartója is a válság tárgyalások útján történő rendezésére szólította fel.
