Mint emlékezetes, az Európai Bizottság december elején küldött levelet Moszkvába, amelyben a Déli áramlat földgázvezeték megvalósítása érdekében kötött kormányzati megállapodások újratárgyalását kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy a szerződések ellentmondanak a harmadik energiacsomagnak, ezért meg kell őket változtatni. (A harmadik energiacsomag lényege, hogy nem lehet ugyanaz a cég a vezeték tulajdonosa és  a benne levő gáz szolgáltatója, illetve harmadik félnek is hozzáférést kell biztositani a vezetekhez, nemcsak a Gazpromnak.) A bizottság először augusztusban tárgyalt erről az érintett tagállamokkal, köztük Magyarországgal, és akkor az a döntés született, hogy a bizottság értesítse az újratárgyalási szándékról az orosz felet.

November végén kezdték el a Déli áramlat építését Szerbiában Sajkásszentivánnál

Az orosz nagykövet közölte, minden tisztelete azoké az országoké, amelyek aláírták a szerződéseket Oroszországgal, és tisztában voltak annak következményeivel. Csizsov azt is állította, hogy a hat érintett tagállam még karácsony előtt megbízta a bizottságot, hogy tárgyaljon a nevükben Moszkvával. A nagykövet arra is emlékeztetett, hogy Günther Oettinger energetikai EU-biztos pénteken az orosz fővárosban tárgyal.

Csizsov hozzátette: az unió meghatározó energetikai szabályait összefoglaló harmadik energiacsomag aligha tartozik az EU legjobb találmányai közé. Kérdésünkre emlékeztetett, sok európai projekt kivételt élvez a szabályozás alól. Hangsúlyozta azt a moszkvai érvet, amely szerint határon átnyúló projekteket nem szabadna kizárólagosan a harmadik energiacsomagra alapozni.

A nagykövet szerint az Oroszország és az EU közti bizalmatlanságot a tévhitek táplálják, annak ellenére, hogy Oroszországot és Európát közös értékek és érdekek kötik össze. Mint mondta, az Oroszország vezetésével – egyelőre Kazahsztán, Fehéroroszország és Örményország részvételével – épülő vámunió sem az Európai Unió geopolitikai riválisa, sem a Szovjetunió újabb változata, hanem hagyományos kereskedelmi kapcsolatok újjáélesztését szolgálja. Csizsov Ukrajnára is utalva közölte, ahelyett hogy az egyik fél hamis geopolitikai választásokat kényszerítene a térségre, meg kéne vizsgálni, hogyan tudna a két integrációs folyamat, az EU és a vámunió együttműködni.

Megkeresésünkre az Európai Bizottság energiaügyekkel foglalkozó szóvivője közölte azonban, hogy a brüsszeli testület nem kapott formális felhatalmazást a tagállamoktól a szerződések újratárgyalására (ehhez amúgy is tanácsi felhatalmazás kéne). Pusztán arról van szó, hogy a tagállamok felkérték a bizottságot, hogy segítsen abban, hogy az Oroszországgal kötött kormányközi egyezményeket az EU joghoz igazítsák, és koordináljanak az érintett tagállamok között.

Sabine Berger megerősítette, hogy Oettinger biztos pénteken tudatja az orosz féllel, hogy a szerződéseket újra kell tárgyalni, és megbeszélik a következő lépéseket. A szerződések továbbra is az egyes tagállamoknak kell újratárgyalni. A szóvivő emlékeztetett, hogy a Déli Áramlatnak is teljes mértékben tiszteletben kell tartania az uniós jogszabályokat, így a 2011 óta érvényben lévő energiára vonatkozó uniós szabályokat, a harmadik energiacsomagot.

Bizottsági források hozzátették, hogy mint minden ás uniós energiaprojektnél, van lehetőség arra, hogy kivételt kapjon valamikor a Déli áramlat is a szabályok alól. Ha erre vonatkozóan formális kérelmet kapnak, azt elbírálják. Ugyanakkor a bizottsági forrás emlékeztetett, hogy a Déli áramlatra vonatkozó szerződések alapján a Gazprom diktálja az árat, és az orosz végé a vezeték is, s utaltak arra, ez a kizárólagosság elfogadhatatlan.

A harmadik energiacsomag alapján a bizottsági kifogások között szerepel a tulajdonosi szétválasztást, melynek értelmében a vezeték tulajdonosa és a benne érkező gáz szolgáltatója nem lehet ugyanaz. Legalább jogilag el kell választani a kettőt. A szerződések értelmében jelenleg mindkét szereplő a Gazprom. A bizottság azt is szeretné biztosítani, hogy harmadik fél is hozzáférjen az új vezetékhez, az más gázszállítók előtt is nyitva legyen, miközben a mostani megállapodások az orosz gáz kizárólagosságát biztosítják. Emellett a bizottság a gázvezeték használata árának kialakításában a jogilag független rendszerirányítónak követel meghatározó szerepet. Annak idején a bizottság azt tanácsolta a tagállamoknak, hogy ha az orosz fél nem hajlandó megnyitni a kétoldalú megállapodásokat, akkor ne hajtsák végre a szerződésben foglaltakat. Ha a szerződéseket a jelenlegi formájukban alkalmazzák a tagállamok, akkor a brüsszeli testület kötelezettségszegési eljárásokat indíthat.

Csizsov egyébként úgy véli, hogy Oroszország az EU közti bizalmatlanságot a tévhitek táplálják, annak ellenére, hogy Oroszországot és Európát közös értékek és érdekek kötik össze. Mint mondta, az Oroszország vezetésével – egyelőre Kazahsztán, Belorusz és Örményország részvételével – épülő vámunió sem az Európai Unió geopolitikai riválisa, sem a Szovjetunió újabb változata, hanem hagyományos kereskedelmi kapcsolatok újjáélesztését szolgálja. Csizsov Ukrajnára is utalva közölte, ahelyett hogy az egyik fél hamis geopolitikai választásokat kényszerítene a térségre, meg kéne vizsgálni, hogyan tudna a két integrációs folyamat, az EU és a vámunió együttműködni.

Ukrajnáról szólva a nagykövet az ország szuverenitásába való beavatkozásként értékelte, hogy Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő és több uniós külügyminiszter meglátogatta a kijevi ellenzéki tüntetőket. Mint mondta, miközben a vámunió teljes tagságot ajánlott Ukrajnának, az EU sosem ajánlott fel teljes tagságot Kijevnek, pedig az ukrán tüntetők a nagykövet szerint ezt hitték. – Mi csak reális képet akartunk adni ezeknek az országoknak arról, mit várhatnak – mondta az uniós társulási szerződésről és szabadkereskedelmi megállapodásról, melyet a kijevi vezetés végül is nem írt alá november végén.

Csizsov szerint a legjobb, ha a két blokk együttműködik. – Ajánlatot tettünk az együttműködésre az EU-nak – közölte, emlékeztetve, hogy Ukrajna is háromoldalú tárgyalásokat kezdeményezett, amire az EU mondott nemet. – Senki sem akadályozta meg az EU-t abban, hogy pénzügyi segítséget nyújtson, még mindig megteheti – mondta meglehetősen cinikusan Csizsov Ukrajnával kapcsolatban. Az EU vezetői és Vlagyimir Putyin orosz elnök a hónap végén találkoznak, január 28-án ugyanis EU–Oroszország-csúcstalálkozó lesz.