Ezzel utalt a szudáni hadsereg friss bombázásaira, a csapatmozgásokra, az utóbbi napok összecsapásaira és Omar el-Besir, a szudáni elnök félreérthetetlen kijelentéseire. El-Besir Kartúmban Dél-Szudán "felszabadítását" emlegette, és kijelentette, hogy a "tárgyalások időszaka lejárt".

A hivatalos kínai látogatáson tartózkodó dél-szudáni vezetővel kedden tárgyalt a kínai elnök, Hu Csin-tao, aki nyugalomra és önmérsékletre intette a két szomszédot. A Hszinhua hírügynökség szerint Hu melegen üdvözölte az "alapító elnököt".

A megbeszélésekről részleteket nem közöltek, de hírügynökségek az eddigi jelekből biztosra veszik, hogy a kínai vezetés – amely mindkét országgal jó kapcsolatokat ápol – a két Szudán "összebékítésére" törekszik.

Szudán tavalyi kettéválása előtt az ország napi kőolaj-kitermelésének több mint fele irányult Kínába. A két Szudán együttes olajtartalékainak 75 százaléka Dél-Szudánban található, de a délieknek az exporthoz egyelőre szükségük van szomszédjuk feldolgozói és szállítási infrastruktúrájára, illetve a vörös-tengeri kikötőjére is. A két állam közti konfliktus nagyrészt ebből az alaphelyzetből fakad.

Eddig kiszivárgott sajtóértesülések szerint a dél-szudáni elnök pénzügyi támogatást szeretne egy olyan alternatív olajvezeték megépítéséhez, amely megkerülné Szudánt. A Financial Times forrása úgy tudja, Peking már ígéretet tett a technikai segítségre. Kínai kommentátorok szerint Peking minden bizonnyal részese kíván lenni egy ilyen – körülbelül 3-4 éven át tartó – olajipari beruházásnak.

Más források szerint Dél-Szudán egy olyan kiterjedtebb együttműködésre törekszik Kínával, amely a bankszektor bevonására és az infrastrukturális hiányosságok pótlására irányul.

Kína 2009. július 9-én, függetlensége kikiáltásának napján elismerte az új államot, s azóta is több politikust, diplomatát küldött Dél-Szudánba, amellyel igyekszik fejleszteni gazdasági, kereskedelmi kapcsolatait. Mindeközben hagyományosan jó kapcsolatot ápol Szudánnal, amelynek állítólag legnagyobb fegyverszállítója.