Dél-Korea rombolókkal válaszol a rakétákra
Az Egyesült Államok elismeri, hogy Észak-Korea az utóbbi években jelentős fejlődést ért el rakéták terén, és képesek lennének megtámadni Alaszkát, Guamot vagy Hawaiit.
Egyes szakértők szerint az USA rémeket lát. Nincs ugyanis arra bizonyíték, hogy Észak-Korea kifejlesztett volna egy olyan miniatűr nukleáris eszközt, amelyet nagy hatótávolságú rakétákra lehetne szerelni. Más szavakkal: Észak-Korea képes lehet csapást mérni amerikai célpontokra, de nem az Egyesült Államok kontinentális területére és nem atomfegyverrel. Gary Samore, Barack Obama nemzetbiztonsági csapatának nukleáris ügyekkel foglalkozó volt szakértője szerint az észak-koreaiak nem akarnak öngyilkosok lenni. – Tudják, hogy bármilyen közvetlen támadás az országuk végét jelentené – mondta Samore.
Nem tudni azonban pontosan, hogy Észak-Korea fegyverei milyen fejlettségi szinten állnak. Amerikai források és szakértők úgy vélik, hogy sikerült kikísérletezniük egy olyan nukleáris eszközt, amely a Nodong közepes hatótávolságú rakétára szerelhető. Viszont ha ez igaz is, nem biztos, hogy megfelelően tesztelni tudták. Az amerikai titkosszolgálatok a KN-08 rakétát is figyelemmel kísérik. Ez nagyobb hatótávolságú, mint a Nodong, és egy évvel ezelőtt mutatták be egy katonai parádén. Az egyesített vezérkar főnökének helyettese, James Winnefeld admirális múlt hónapban azt mondta, hogy a KN-08 már elérheti az USA kontinentális területeit, de a Reutersnak nyilatkozó amerikai forrás már cáfolta ezt.
Szerdán a Pentagon bejelentette, hogy ballisztikus rakéták elhárítására képes védelmi rendszert (THAAD) telepít Guamra. Ezek után a Jonhap dél-koreai hírügynökség szerint csütörtökön Észak-Korea az ország keleti partjaira szállított egy Muszudan típusú közepes hatótávolságú rakétát, amely háromezer kilométeres hatótávolságával Guamon kívül eléri Dél-Koreát és Japánt is.
Pénteken a Jonhap már azt közölte, hogy Észak-Korea a héten két közepes hatótávolságú rakétát szállított keleti partvidékére. Ezeket mozgatható indítóállásra helyezte, majd elrejtette azokat. A védelmi minisztérium nem kommentálta az újabb jelentést, a hadsereg vezetői azonban közölték, hogy a dél-koreai hadiflotta két, korszerű radarrendszerrel felszerelt Aegis rombolót vezényelt az ország keleti és nyugati partjaihoz. Phenjanban ezután figyelmeztették a nagykövetségeket, hogy az észak-koreai hatóságok a jövőben már nem tudják garantálni a külföldi diplomaták biztonságát. Brit nagykövetségi közlések szerint az észak-koreaiak április 10-ig kértek választ arra, London milyen segítséget vár a kirendeltség evakuálásához, orosz részről Szergej Lavrov külügyminiszter viszont azt mondta, Moszkva nem gondolkodik a diplomatái menekítésén.
Eközben a japán kormány két évvel meghosszabbította pénteken az Észak-Korea ellen egyoldalúan foganatosított szankciókat. Japán 2006-ban vezetett be büntetőintézkedéseket Phenjan ellen, miután a sztálinista állam végrehajtotta első föld alatti kísérleti atomrobbantását, illetve ballisztikus rakétát tesztelt. Tokió egyebek mellett kereskedelmi korlátozásokkal sújtotta Phenjant, és megtiltotta kikötői tranzithasználatát. A japán kormány 2009-ig félévente hosszabbította meg a szankciókat, azóta pedig évenként került erre sor. A szankciók határideje az idén április 13-án járt volna le.
A mostani konfliktus február 13-án kezdődött, amikor Észak-Korea végrehajtotta harmadik atomrobbantását. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa új, szigorú szankciókat léptetett életbe vele szemben, Phenjan pedig fenyegetőzni kezdett, és csak tetézte haragját az amerikai–dél-koreai közös hadgyakorlat. Az Egyesült Államokat nukleáris csapással fenyegette, és felmondta a koreai háborút lezáró fegyverszüneti megállapodást. Észak-Korea nemrég jelentette be azt is, hogy újraindítja atomlétesítményeit.
