Dél-Korea is kiterjesztette a légvédelmi zónáját
Az övezet részben átfedi a Kína által korábban kialakított légvédelmi azonosító övezetet, amelynek bejelentése regionális feszültséget keltett. A dél-koreai védelmi minisztérium bejelentése szerint a most létrehozott övezetbe beleesik az országtól délre fekvő két sziget, Marado és Hongdo, valamint egy víz alatti szikla, amelyet koreaiul Ieodónak, kínaiul Suyannak hívnak. Ezeket a területeket Kína is magának követeli.
Kim Min-seok, a dél-koreai védelmi minisztérium szóvivője szerint a „véletlen” katonai konfrontációt elkerülendő Szöul magyarázatot adott a döntésre érintett országoknak, és együttműködik velük. A hivatalos dél-koreai álláspont szerint a zóna nem sérti a szomszéd országok szuverenitását. Ez az első eset, hogy Dél-Korea változtat a légvédelmi zónáján azóta, hogy az Egyesült Államok a koreai háború alatt, 1951-ben kijelölte a határait. Az új december 15-én lép hatályba.
Kína novemberben jelölte ki a Kelet-kínai-tenger felett légvédelmi azonosító övezetét, az ADIZ-t, amely kiterjed a Dél-Korea és Japán által magának követelt területekre – ami az utóbbit illeti, a japán fennhatóság alatt álló, de vitatott hovatartozású Diaoyu-, japánul Szenkaku-szigetekre – is, és átfedésben van mindkét ország saját légvédelmi zónájával. Szöul korábban már tiltakozott a lépés miatt, Tokió és Washington pedig közölte, hogy nem ismeri el az övezetet, és nem tartja be a Kína által a zónára vonatkozóan bevezetett szabályokat, vagyis nem értesít előre repülőgépek érkezéséről, az úticéljukról, és adatokat sem közül róluk. Az Egyesült Államok úgy demonstrált a döntés ellen, hogy két B-52-es nehézbombázót küldött a térségbe, de az ADIZ-ba azóta berepültek dél-koreai katonai gépek is. Japánnal és az Egyesült Államokkal ellentétben Dél-Korea azonnal azt tanácsolta a légitársaságainak is, hogy ne szóljanak a kínai hatóságoknak, ha a kereskedelmi járatok érintenék a Kelet-kínai-tenger felett húzódó
Joe Biden amerikai alelnök a héten távol-keleti körúton járt, amelyen próbálta csitítani a feszültséget az érintett országok között. Hogy milyen közvetlen eredménnyel, az egyelőre nem világos.
