Dél-Oszétia gázvezetéket kapott az évfordulóra
Bár Oroszország a tavalyi dél-oszétiai grúz-orosz fegyveres konfliktus utáni elismeréssel inkább többet veszített, mint nyert, az orosz vezetés szerint a "történelmi lépéssel Moszkva megmutatta, hogy önálló szereplője a nemzetközi életnek" - nyilatkozta Oroszország korábbi EU-nagykövete.
Vaszilij Lihacsov szerint ugyanakkor az elmúlt év során Moszkvának több erőfeszítést kellett volna tennie, hogy döntése jogosságáról meggyőzze a nemzetközi közvéleményt. Egyelőre nemhogy az EU, de még a Független Államok Közösségének tagjai sem álltak ki az orosz álláspont mellett. (A fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko többszöri ígérete ellenére ezt nem tette meg Minszk sem.) Az orosz parlament külügyi bizottságának helyettes vezetője szerint erre az Egyesült Államok, a NATO és az EU befolyása miatt nem vállalkoznak a posztszovjet államok.
Hasonló szellemben nyilatkozott kedden Vlagyimir Putyin, aki szerint sok állam "egy nagyhatalom vazallusaként" viselkedik, az elismerés megtagadásával. Az orosz miniszterelnök ugyanakkor hozzátette, hogy Oroszország senkit sem kötelez elismerésre, bár szerinte a két ország helyzete párhuzamba állítható az Egyesült Államok mellett 60 ország által elismert Koszovóval.
Nincs is szükségünk mások elismerésére - jelentette ki Eduard Kokojti, Putyinnal való találkozása után. A dél-oszét elnök ugyanakkor a közeljövőben több afrikai, latin-amerikai államtól várja, hogy mégis elismerik. (Eddig csupán Nicaragua jelezte elismerési szándékát, ám az elnök, Daniel Ortega tavalyi szavai után a dél-amerikai ország parlamentje erről továbbra sem döntött.) A kváziállam számára az elismerés kézzelfogható eredménye, hogy az évforduló napján megnyílt az Oroszországot Dél-Oszétiával közvetlenül összekötő, Grúziát elkerülő gázvezeték.
Oroszország nemzetközi felhatalmazással bő másfél évtizede tartott békefenntartókat a térségben, amíg Grúzia nem rendezi a két térség státuszát. Miután tavaly Tbiliszi fegyverrel kívánta visszaszerezni a befolyást a szakadár területek felett, Moszkva az 58-as hadsereggel megakadályozta az akciót, majd elismerte a két országot.
A diplomáciai aktus mérlege azonban inkább negatív Moszkva számára: állandó diplomáciai konfliktusforrást teremtett - Lihacsov szerint az Európa Tanácsban újabb javaslat várható, amely kilátásba helyezi Oroszország szavazati jogának megvonását -, megerősítette Grúzia csatlakozási szándékát a NATO-hoz, ráadásul úgy, hogy az ehhez korábban is ellentmondásosan viszonyuló katonai szövetség ezt Moszkvára mutogatva utasíthatja el, megőrizve Grúzia lojalitását.
A becslések szerint 120 ezer fős Abházia és a 70 ezer fős Dél-Oszétia a gyakorlatban eddig is orosz befolyás alatt állt, az elismerés után azonban kötelezettséget is vállalt a két ország támogatására. Cserébe csupán annyit ért el, hogy az eddig nemzetközileg jóváhagyott másfélezer katona helyett négy-négyezer katonát állomásoztathat a térségben - a külvilág ellenzése mellett. Ráadásul veszélybe sodorja a határ orosz oldalán fekvő Szocsiban 2014-ben esedékes téli olimpiát is.
A NATO és az EU az évforduló kapcsán jelezte, hogy továbbra is jogellenes, hibás döntésnek tekinti az orosz elismerést. - Az Egyesült Államok és a NATO vezetése most úgy próbálja erősíteni érdekeit a régióban, hogy nem veszi figyelembe a kialakult helyzetet - vélte Lihacsov, hozzátéve, hogy az EU-ban meglévő "álságos szolidaritással" remélhetően Törökország fog szembemenni, a közeljövőben elismerve a két országot. - Ennek gazdasági okai vannak - mondta lapunk kérdésére a politikus, utalva a gázszférában növekedő orosz-török együttműködésre. Szerinte beszédes az is, hogy Grúzia a közelmúltban partjainál négy teherhajót tartóztatott fel, amelyek közül három török érdekeltségű volt.
