Eddig is majdhogynem biztos volt, hogy a nyugat-európai ország magáénak akarja majd tudni a globális klímaváltozásnak köszönhető olvadás miatt egyre értékesebb sarkköri területeket, ám ez az első hivatalos dokumentum, amely említést tesz róla - jelentette a The Copenhagen Post.
 
Dániának és az Északi-sark körüli, feltételezések szerint olajban és gázban gazdag területekre pályázó többi országnak (Kanada, USA, Oroszország és Norvégia) 2014-ig kell bejelenteniük követeléseiket az erre illetékes ENSZ-bizottságnál, amely majd kijelöli a határokat.
 
A globális felmelegedés Grönlandon is egyre több helyen olvasztja meg a jeget, így elérhetővé válnak olyan feltételezett szénhidrogén-mezők, amelyektől Dánia jelentős bevételeket remél. A hivatalosan az európai országhoz tartozó sarkköri sziget egyre inkább szeretne önállósodni, ám épp a gázkincs miatt Koppenhága nem fog sietne azzal, hogy elengedje az ötvenezres sziget kezét.
 
Grönland lakossága elsősorban halászatból él, ám az ország költségvetésének több mint felét a Dániától kapott támogatás adja. Mint arról lapunk korábban beszámolt, a még fel sem fedezett szénhidrogénkincsből származó bevételeket (egyelőre próbafúrások zajlanak) már 2008-ban egy népszavazáson megerősített megállapodás elosztotta Koppenhága és Grönland között. Az olajból és más ásványkincsekből származó bevételből az első 12,6 millió dollár Grönlandot illeti, ezenfelül a bevétel fele-fele arányban oszlik meg az anyaországgal. Az olajbevételekkel arányosan csökken majd a Dániától kapott összeg is.
 
A teljes önállóság akkor jöhet szóba, ha Grönland már nem szorul a dán támogatásra. Ez azonban még nagyon messze van – figyelmeztet a grönlandi kormánypárt. Dánia sem fogja egykönnyen elengedni a szigetet, hiszen ha Grönlandon valóban olajat találnak akkor kevesebbe kerülne a 90 százalékban inuit, azaz eszkimó lakosságú sziget fenntartása, és még a bevételekből is részesülne.