Dánia: jönnek a vörösök
Három dologról fog szólni ez a választás: a gazdaságról, a gazdaságról és a gazdaságról, írta a Berlingske című dán napilapban az egyik kommentátor, Thomas Larsen. A skandináv országban az elmúlt választási kampányokat olyan témák uralták, mint a bevándorlás, az euró bevezetése, az európai integráció vagy a szociális ellátórendszer reformja. Ám a csütörtökön az urnákhoz járuló dánok választását elsősorban az fogja meghatározni, hogy a gazdasági válság kezdete óta az országban 175 ezer munkahely szűnt meg, a növekedés megállt, a költségvetés hiánya 4,6 százalék, míg 2008-ban többlettel zárt az ország.
A gazdasági válság és a jobboldali kormánnyal szembeni elégedetlenség a közvélemény-kutatások szerint – az európai trendekkel szemben – a baloldal előretöréséhez vezet. Minden jel arra mutat, hogy ha csupán néhány százalékkal is, de a Helle Thorning-Schmidt vezette, négy pártból álló „vörös blokk” nyeri meg a választásokat, véget vetve a jobboldali koalíció, a „kékek” tíz éves hatalmának. Ezzel a miniszterelnöki székbe Dánia történetében először ülhet nő: a 44 éves, kétgyermekes Thorning-Schmidt vezetésével a felmérések szerint a vörös koalíció 52,8 százalékot kap, ami 5,8 százalékkal több, mint amire a kormányoldal számíthat.
A vörös koalícióban meghatározó Szociáldemokrata Párt – az 5,6 milliós ország parlamentjének második legerősebb pártja – közel áll a szakszervezetekhez. A válságon a gazdagok adójának emelésével és a munkaidő heti egy órával való növelésével segítene. Ellenzi a jelenlegi kormány terveit a korkedvezményes nyugdíjak eltörlésére vonatkozóan. A jelenlegi kormány egy 10,8 milliárd koronás (körülbelül 420 milliárd forintos) élénkítő csomaggal indítaná be a gazdaságot, és azzal kampányol: a baloldal adóemelési javaslata minden családtól évi egymillió forintnak megfelelő dán koronát venne el.
A választások végeredményében az is fontos szerepet fog játszani, hogy mennyi szavazatot kap az eddig királycsináló szerepben lévő szélsőjobboldali Dán Néppárt. Az 1995-ben alakult (a Progresszív Pártból kivált) formáció támogatottsága a legutóbbi választásokig folyamatosan nőtt: 2007-ben 13,9 százalékot szerzett. Az elmúlt tíz évben folyamatosan kívülről támogatták a dán kormányokat, amiért cserébe számos engedményt kaptak, többek közt szigorították a bevándorlási szabályokat. Az idegen- és muzulmánellenes, a jóléti állam megerősítését támogató, populista párt azonban az előrejelzések szerint veszített népszerűségéből, a felmérések szerint 10,7 százalékon áll. Ennek oka, hogy a bevándorlás már nem olyan fontos téma a kampányban. Ráadásul ez az első nagy megmérettetés egy európai szélsőjobboldali párt számára a júliusban történt norvégiai tömeggyilkosság óta, amelyet az idegengyűlölő Anders Behring Breivik követett el.
