Felül kell kerekedni a vallási nézeteltéréseken, a különböző vallási irányzatoknak nem szabad békétlenséget okozniuk - mondta a XIV. dalai láma Budapesten, a Papp László Sportarénában tartott előadásában szombaton.

Zsúfolt ház, 11 200 magyar és a környező országokból érkezett érdeklődő előtt tartott Bevezetés a tibeti buddhizmusba című tanításában Tendzin Gyaco, a dalai láma rámutatott: a különböző vallásos hagyományokat meg kell őrizni, közöttük pedig együttműködésre kell törekedni. A buddhizmus első számú vezetője humorral is átszőtt beszédében kiemelte: a világvallásokban "óriási azonosság", hogy szeretetre, együttérzésre szólítanak fel valamennyi érző lény iránt, valamint azt szorgalmazzák, hogy megbocsátók, toleránsak legyenek az emberek, és igyekezzenek magukban "belső megelégedettséget és önfegyelmet" kialakítani.

Közös többszörös

Több mint kétórás tanításában a XIV. dalai láma felhívta a figyelmet, hogy az iszlám által hirdetett szent háború, a dzsihád a közhiedelemmel ellentétben nem az emberek pusztításra szólít fel, hanem arra, hogy "a magunkban lévő negatív érzelmeket megöljük". Ugyanerre hívja a hívőket a kereszténység is. Az összes világvallás közös jellemzője az is, hogy fontosnak tartják az oktatást.

Tendzin Gyaco kitért arra, hogy "mindannyian érző lények vagyunk, mindannyian boldogságra törekszünk, és igyekszünk elkerülni a szenvedést". A materiális javak azonban véleménye szerint nem hozhatnak az embereknek minden téren megelégedettséget, mert a "tudati tapasztalatok a materiális tapasztalatoktól függetlenek". Éppen ezért szükségesnek tartotta, hogy "önmagunkba tekintsünk és kialakítsuk az állhatatosságot", amely kialakíthatja az emberben a belső békét.

Tenni kell

Több ezer éve különféle vallások alakultak ki, "hogy reménységgel szolgáljanak az embereknek a nehézségekkel szemben". Kétszáz éve pedig fejlődésnek indult a tudomány, ami viszont nem hozta meg az embernek a belső békét, mert "ezt nem lehet csak úgy megvásárolni, ezt csak a belső tudattal lehet kialakítani". Pusztán az imádság nem hoz materiális eredményeket, ezekért az embereknek is tenniük kell. A boldoguláshoz boldog családok és boldog közösségek is kellenek.

Szélsőséges bajkeverők

A buddhizmus felhívja a figyelmet arra, hogy "valamennyi érző lény javát szolgáljuk". Minden vallásban minden történelmi korszakban voltak és vannak "szélsőséges bajkeverők, de rájuk nem szabad odafigyelni, a vallások lényegét nem ők képviselik" - fejtette ki Tendzin Gyaco. Az emberi énre vonatkozó kérdésekre - például hogy van-e eleje és vége? - adott válaszok különbözősége miatt vannak különböző vallások. A buddhizmus szerint nincs a tudattól függetlenül létező én, "az én a test és a tudat együttes eredménye" - fogalmazott a XIV. dalai láma. Mint mondta, a buddhizmus a többi világvalláshoz hasonlóan az énközpontúság csökkentését szorgalmazza, de nem hisz a teremtő istenben. A test kialakulásának csak egyfajta kezdete a fogantatás, mert annak előzménye megtalálható a szülőkben, akiké pedig az ő szüleikben, és a sor a végtelenségig folytatható, mert "a folyamatok kezdetét nem lehet kijelölni".

Finom tudat

A finom tudat, az ember legbelsőbb tulajdonsága állandóan változik, a változásnak pedig okai vannak. A finom tudat oka csak egy korábbi tudat lehet, tehát az énnek nincsen kezdete. Ugyanígy minden egyes jelenség is okokra vezethető vissza. A halál után a finom tudat nem szűnik meg. A fizikai halál pillanatában a finom tudat kiszabadul addigi kötöttségéből, és tovább létezik - ismertette a buddhizmus egyik tanítását. A dalai láma kifejtette: az élet során képzéssel megváltoztatható az ember tudata, ezáltal "az ártalmas érzelmi beállítottságot" meg lehet szüntetni a szenvedést okozó emberi tudatlanság felszámolásával. A tudati fejlesztéssel befolyásolhatjuk a halállal való szembesülés okozta fájdalmat is. A dalai láma utalt arra, hogy az 1956-os forradalom idején a magyarok "rendkívüli akaraterővel küzdöttek az elnyomó rendszerrel szemben", és akkor törődést, szolidaritást érzett a magyarok ügye iránt.

Párbeszéddel szembenézni

Budapest díszpolgárává avatta a XIV. dalai lámát, Tendzin Gyacót Demszky Gábor főpolgármester szombaton a budapesti városházán. A világ első számú buddhista vallási vezetője ebből az alkalomból mondott beszédében hangsúlyozta: el kell érni, hogy a XXI. század a világbéke évszázada legyen. A dalai láma kifejtette, hogy a világbéke eléréséhez párbeszédre van szükség, ha ez megvalósul, akkor a XXI. század a dialógus évszázadává is válhat. "A világbéke azonban nem magától jön el, azt nekünk kell megteremtenünk" - tette hozzá. Ha az embereknek megvan a belső békéjük, azzal a világbékét is meg lehet teremteni - tette hozzá.
Utalt arra, hogy mindig lesznek különbözőségek, ellentétes érdekek, de ezzel a problémával szembe kell nézni, méghozzá őszinte és békés módon; ezt a szembenézést dialógusnak hívják. Meg kell találnunk azokat a módszereket, amelyekkel erőszakmentesen tudjuk ezeket a kérdéseket kezelni - fogalmazott.

A multikulti előnye

dalai láma arról is beszélt, hogy az emberek közötti feszültség feloldásához nyitottságra, átláthatóságra van szükség, mert "mindannyian ennek a bolygónak vagyunk a polgárai (...), egy családhoz tartozunk". Úgy ítélte meg, Budapest multikulturális jellege előnyt jelent a nyitottság kialakításában és továbbadásában.

A buddhista egyházi vezető megjegyezte: történészek szerint a XX. században mintegy 200 millió ember vesztette életét erőszakos úton. A múlt évszázad problémái azonban továbbra is megmaradtak, a XXI. században is továbbélnek. Kiemelte azt is, hogy a magyar nyelvtudós Kőrösi Csoma Sándor összeállította a tibeti-angol szótárt, és "ezzel óriási cselekedetet hajtott végre".

Egy pillanatra

Demszky Gábor főpolgármester ünnepi beszédében elmondta: a Fővárosi Közgyűlés utolsó ülésén egyhangúlag szavazta meg a XIV. dalai lámát Budapest díszpolgárának, ezzel "egy pillanatra mintha a béke, az együttműködés szelleme jelent volna meg". Köszöntőjében arról is szólt, hogy a dalai láma életszemléletének alapja a türelem és a megértés, amely "megerősíti a hitünket abban, hogy az alapvető értékekre támaszkodva lehetséges párbeszéd és kölcsönös megértés az eltérő nézetrendszerekből táplálkozó szellemi hagyományok és kultúrák között".

A főpolgármester rámutatott: a dalai láma tanácsainak realizálása egyáltalán nem könnyű, mint ahogy az önmagunkkal való szembenézés sem az. A dalai láma "egész emberiség iránt tanúsított szolidaritásával és példamutató életével bebizonyítja, hogy mindez lehetséges és a dolgok természetes rendjéből következik".

Fehér sál Demszkynek

Demszky Gábor beszámolt arról is, hogy a XIV. dalai lámának Kőrösi Csoma Sándor egy 1835-ben kiadott könyvét ajándékozta.Az ünnepség végén Tendzin Gyaco beírt Budapest emlékkönyvébe, és a tiszteletet kifejező fehér üdvözlő sálat, úgynevezett katakot akasztott a főpolgármester nyakába.
Az eseményen több ellenzéki és kormánypárti fővárosi képviselő is megjelent.

Hetedszer Magyarországon

A XIV. dalai láma hetedszer látogat hivatalosan Magyarországra; legutóbb tíz évvel ezelőtt járt itt. Az idén 75 éves buddhista főpap Magyarországon először 1979-ben járt, de akkor mindössze egy éjszakát töltött itt, majd 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben érkezett Magyarországra.

Tendzin Gyaco 1935-ben született Északkelet-Tibetben, paraszti családban. A XIII. dalai láma reinkarnációjaként kétéves korában találtak rá. A lámát hagyományosan az elhunyt láma halála napján született csecsemők közül választják. A XIV. dalai lámát 1940. február 22-én iktatták be tisztségébe. Kiskorúsága idején erős angol és amerikai befolyás alatt nevelték.

A dalai láma és a tibeti buddhista szerzetesállam székhelye Lhásza. Mao Ce-tung hatalomra kerülésekor Kínában a kommunista rendszer azonnal bejelentette igényét a tibeti papi államra. A Kínai Vörös Hadsereg alakulatai 1950-ben vonultak be Tibetbe, 1951-re teljesen ellenőrzésük alá vonták az országot, és a velük együttműködő pancsen lámára bízták a helyi "autonómia" irányítását. Az 1989-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett dalai láma a kínai hatalomátvétel idején Indiába menekült, azóta emigrációban él.

A dalai láma vasárnapi előadásáról itt olvashatnak.

A dalai lámáról és korábbi magyar útjairól itt olvashatnak.