A vendéglátó Oroszországra meglehetősen rossz fényt vető botrány árnyékolta be a pénteken a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórum első napját. A konferencia margóján az orosz nagyváros világhírű múzeuma, az Ermitázs kiállítást rendezett Bronzkor: Európa határok nélkül címmel, amelynek a kifogások szerint a szépséghibája csak az, hogy a legtöbb kiállított tárgyat a szovjet egységek hurcolták magukkal Németországból a második világháború alatt. Bár az eredeti elképzelések szerint a tárlatot Angela Merkel német kancellár péntek este együtt nyitotta volna meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, délután, alig néhány órával az esemény előtt jött a bejelentés, hogy a megnyitót lemondják. Steffen Seibert berlini kancellári szóvivő szerint Merkel ettől függetlenül elutazik Szentpétervárra, és megtartja a beszédet a gazdasági fórum plenáris ülésén.

Az régi berlini követelés, hogy Moszkva adja vissza azokat a műkincseket, amelyeket a második világháborúban a Vörös Hadsereg vitt el Németország területéről. Erre orosz részről többnyire kategorikus nem a válasz. A Kremlben azt mondják, Európa ezekkel a műkincsekkel fizet a felszabadításért, és amúgy is, a Louvre tele van a még Napóleon által Oroszországból elhurcolt műalkotásokkal, nem beszélve arról a pusztításról, amelyet a Wehrmacht végzett a második világháborúban.

Azt, hogy hány, a Szovjetunióba került műtárgyról lehet szó, a német szakértők csak találgatják: van múzeum, a berlini Gemäldegalerie, amelyből a szovjet katonák 441 műalkotást vittek el, köztük Rubens hét, Caravaggio és Van Dyck három-három művével. Oroszország nem most először rendez hasonló kiállítást. 2003-ban az Építészeti Múzeumban, 2007-ben a Puskin Múzeumban nyílt tárlat a náci Németország területéről elrabolt műalkotásokból.

Megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatóján aztán Merkel és Putyin végül egyébként bejelentette, hogy mégis megnézik a kiállítást, az orosz elnöki sajtószolgálat pedig azt közölte, hogy beszédeket nem is terveztek.

Merkel és Putyin arról is beszámolt, hogy 100 milliárd dollárra akarják növelni a két ország most mintegy 80 milliárdos éves kereskedelmi forgalmát. Az orosz fél  javasolta, hogy jövőre Németországban rendezzék meg az orosz, Oroszországban pedig a német nyelv és irodalom évét,  és Putyin kitért Szíriára is. Óvott a külső beavatkozástól és arra figyelmeztetett, hogy Bassár el-Aszad elnök távozásával az arab országban politikai vákuum keletkezhet, amelyet aztán terrorszervezetek tölthetnek ki.

Az orosz elnök előzőleg, a fórumon elmondott beszédében arra kérte a moszkvai parlamentet, hogy hirdessen gazdasági amnesztiát. Javaslata alapján azok a vállalkozók esnének e rendelkezés hatálya alá, akik először követtek el enyhébb súlyú gazdasági bűncselekményt, és készek megtéríteni az általuk okozott kárt. A többször módosított elképzelés szerint a jogszabály mintegy 10 ezer embert érinthet, nincs közöttük azonban a hivatalosan gazdasági bűncselekményért elítélt – ám több nemzetközi szervezet által is politikai fogolynak tekintett – üzletember, a Jukosz olajtársaság volt vezére, Mihail Hodorkovszkij.