Ha a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-t vesszük, Romániából hat, Magyarországról négy, Bulgáriából és Lengyelországból pedig öt-öt régió tartozik az Európai Unió húsz legszegényebb régiója közé – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett jelentéséből.

A 271 régió között utolsó helyen, az EU-átlag 28 százalékával a bolgár Severozapaden kullog, igaz, mindössze egy százalékkal előzve meg Románia észak-keleti régióját. Román és bolgár területek váltják egymást ezután, egészen az unió 263. legszegényebb régiójáig, a lengyel Podkarpacijáig, míg az átlag 40 százalékán álló Észak Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye) a 260. a sorrendben. Szintén 40 százalékkal közvetlenül őt követi Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye).

Románia Észak-Erdélyt felölelő régiója – Bihar, Beszterce-Naszód, Kolozs, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye – a tizenötödik legszegényebbnek számít az Európai Unióban, míg Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye) a tizenhetedik, Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy és Tolna megye) pedig a tizennyolcadik legszegényebb régiója az uniónak. A tizenkilencedik legszegényebb helyén a Bukaresten kívüli legfejlettebb, az erdélyi Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben megyéből álló régió áll.

Itthon egyedül a Budapestet és Pest megyét magába foglaló Közép-Magyarország haladja meg az EU-átlagot a maga 107 százalékával. De nincs túl messze Magyarországtól az EU felső kasztjához tartozó régió sem: a Pozsony környéki megyéket tömörítő Bratislavsky Kraj az EU-átlag 167 százalékával a kilencedik legfejlettebb, megelőzve a közvetlenül mögé szorult Bécset (163 százalék) is. Ennek fényében az sem meglepő, hogy ami az életszínvonalat illeti, Prága az előkelő hatodik helyet tudhatja magáénak a listán Stockholm és a Párizs környéki Ile-de-France előtt. Igaz, a cseh főváros a maga 172 százalékával láthatáron belül sincs London pénzügyi negyedének, ahol a vásárlóerő az EU-átlag potom 343 százalékára rúg.