Vlagyimir Iszajev szerint a törvényt nem szabadott volna ilyen gyorsan, szakmai egyeztetések nélkül elfogadnia a parlamentnek. A leglátogatottabb orosz oldal – amely a világon a 25. helyen áll napi 50 milliós forgalmával – nem áll egyedül a kritikával. Több nagy orosz internetes cég mellett a parlamenten kívüli ellenzék is tiltakozik ellene – ellentétben a parlamentivel –, arra hivatkozva, hogy a törvény, amely hivatalosan a gyermekek védelméről szól, a gyermekpornográfia és az öngyilkosságot propagáló tartalom kiszűrését előírva, valójában könnyen a hatalomnak nem tetsző oldalakat is bezárhatja, hogy aztán hosszas bizonyítási procedúrára kényszerítse az üzemeltetőt vagy a kifogásolt tartalom feltöltőjét. Lényegében az internet feletti állami cenzúra törvényesítését látják benne, amely ellen az orosz Wikipedia kedden tiltakozott, elérhetetlenné téve egy teljes napra az enciklopédia helyi verzióját.

Az információs törvény szerdán elfogadott módosítása szerint november elsejétől úgynevezett "egységes listát" hoznak létre, amelyre az Oroszországban tiltott internetes oldalak domain, azaz tartományneveit, az oda vezető linkeket és az ilyen oldalak hálózati címeit vezetik fel.

– Veszélyes játékot űz a politika, amely tüntetésekhez vezethet – nyilatkozta a Kommerszantnak Alekszej Szamohvalov. A Televíziós és Rádiós Kutatóközpont igazgatója szerint a megfogalmazás pontatlansága miatt rendkívül könnyű lesz eljárás alá vonni a szájtok üzemeltetőit. Akkor is, ha a harmadik olvasatban megszavazott verzióból kivették a tágan értelmezhető „ártalmas tartalom” kifejezést.

A törvény kiforratlanságát jelzi, hogy az információs miniszter, Nyikolaj Nyikiforov jelezte: ősszel a szöveg átfogalmazására lesz szükség.
Az internet megregulázása jól illeszkedik az elnöki székbe visszatért Vlagyimir Putyin politikájába: a júniusban törvényt fogadtak el a gyülekezési törvény szigorításáról, jelenleg pedig már folyik a megfogalmazása annak a törvénynek, amely előírja, hogy a külföldi forrásokból, pályázati pénzekből működtetett nem kormányzati szerveket a jövőben „külföldi ügynökként” kell Oroszországban bejegyezni. Putyin szerint ez logikus, hiszen „aki fizet, az rendeli a zenét”, a pénzt senki sem önzetlenül adja.