Az államfő szavai szerint "a békés atomerő másodpercek alatt alapvetően megváltoztatta az emberi létezést formáját, átlépett államhatárokon, és a termékeny ukrán föld jelentős részét hosszú évekre tilalmi zónává változtatta, elszigetelve a környező világ többi részétől".

"A jelenlegi nehéz időszakban Ukrajnának különösen nagy szüksége van a nemzetközi közösség támogatására az atomerőmű-baleset máig meglévő következményeinek elhárításában" - emelte ki Porosenko. Kifejezte reményét, hogy a donorállamokkal közösen Ukrajna megbízható és biztonságos szarkofágot épít a felrobbant energiablokk fölé, és ezáltal örökre megakadályozza az 1986-os tragédia megismétlődését.

"Az ökológiai problémák globalizációja arra kényszerít bennünket, hogy elgondolkodjunk afölött, milyen bolygót hagyunk az utánunk következő nemzedékekre. Meggyőződésem, hogy a nemzetközi közösségnek egyesítenie kell erejét az emberiség biztonságos jövője érdekében" - hangoztatta az államfő.

Hangsúlyozta, hogy a független ukrán állam léte, történelme összefonódott a baleset következményeinek felszámolására irányuló erőfeszítésekkel, és azoknak az embereknek a sorsával, akiket ez a katasztrófa sújtott. "Az a nap egyesítsen minden ukránt a jó gondolatokban és cselekedetekben, a jobb élet felé haladásban a mi közös európai családunk tagjaként" - jelentette ki Petro Porosenko.

Az évforduló alkalmából Kijevben ünnepélyesen fasort avattak a csernobili hősök tiszteletére.

A világ eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófája 1986. április 26-ra virradó éjszaka 1 óra 23 perckor következett be a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában egy kísérlet során. Részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe egyes adatok szerint radioaktív anyagok tonnái kerültek és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok szabadultak fel.

A nukleáris szennyezésnek még ma is komoly egészségügyi utóhatásai vannak Ukrajnában. A sugárszennyezés a második generációban, vagyis a katasztrófa túlélőinek gyermekeinél jelentős arányban okoz vérrákot, cukorbetegséget, törpenövést.