Csendes helyezkedés a katonás EU-csúcson
A téma azért kerül most terítékre, mert miközben az Európával szövetséges Egyesült Államok figyelme inkább Ázsia felé fordul, addig az európai kontinens szomszédságában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, a Kaukázusban egyre több a teendő, amit fokozottan Európának kell majd kezelnie. A francia diplomácia kapva kapott az alkalmon, hogy megpróbálja erősíteni az autonóm, globális európai stratégia kialakítását, de a vita végeztével csütörtök éjjelre kiderült, Németország és az Európai Tanács állandó elnöke, Herman Van Rompuy is inkább a kevésbé ideológus, pragmatikusabb brit megközelítés felé hajlik, mely a képességek fejlesztésére, a védelmi kiadások növelésére és a NATO-val való szorosabb együttműködésre fektetné a hangsúlyt.
Épp ezért lesznek európai drónok 2025-re, a védelmi piac felpörgetését is tervbe vették a vezetők, de el akarják kerülni azt, hogy a tagállamoknak választaniuk kelljen a NATO és az EU között, amikor képességeiket, fegyvereiket, katonáikat a szervezetek rendelkezésére bocsátanák.
Az EU-csúcsra ezúttal meghívták Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárt is, aki sajtótájékoztatóján leszögezte: a beszélgetés nem arról szólt, hogy Európának saját hadserege legyen, hanem arról, hogy Európa erőssé váljon, és katonai képességei megerősödjenek. (David Cameron brit kormányfő érkezésekor azt mondta, nincs értelme annak, hogy az EU-nak saját hadserege legyen.)
Az egykori dán miniszterelnök egyébként egyike azoknak, akik a jövőre esedékes brüsszeli „állásvadászaton” részt kívánnak venni, és találgatások szerint Herman Van Rompuy posztját nézte ki magának. Az ezt firtató újságírói kérdésre azonban a NATO-főtitkár (akinek mandátuma jövő ősszel jár le, épp időben az európai választásokat követő helycserékre) kitérően válaszolt, mondván, még nem gondolkozott el a jövőjén.
Az állam- és kormányfők üdvözölték a pénzügyminiszterek által elért kompromisszumot a bankunióról. Van Rompuy a csúcs első napja végén tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a bankunió a legnagyobb előrelépés az euró megteremtése óta. Az eurózóna tagállamainak gazdasági reformjait kikövetelő szerződésekről azonban rövid vita volt csak, a végleges koncepció kidolgozását jövő októberre halasztották a vezetők.
Angela Merkel német kancellár éjszakai sajtótájékoztatóján kérdésre felelve elmondta, az uniós szerződés lehetséges módosításáról most nem volt szó, de szerinte a bankuniót is tisztább jogi alapokra lehetett volna helyezni, ha módosítanák a szerződést. – Az eurózóna valódi megerősítése nem érhető el a szerződés felülvizsgálata nélkül – közölte a német kancellár.
Eközben utolsóként a nagy európai pártok közül, az Európai Néppárt is megegyezett arról, hogyan válasszák ki jelöltjüket az Európai Bizottság elnöki posztjára. Február 13-tól jelezhetik azok, akik jelöltetni szeretnék magukat egészen március elejéig. A jelölteknek saját pártjukon kívül két másik tagállam néppárti tagpártja kell, hogy támogassa.
Az önjelöltek közül a néppárt hivatalos jelöltjét a március 6-7-i dublini kongresszuson választják ki. Joseph Daul, a néppárt elnöke azt mondta, eddig hatan érdeklődnek a jelöltség iránt. Sajtóértesülések szerint köztük van Jean-Claude Juncker, volt luxemburgi kormányfő, Enda Kenny, ír miniszterelnök, Jyrki Katainen, finn kormányfő, a nemrég lemondott lett kormányfő, Valdis Dombrovskis, és a francia EU-biztos, Michel Barnier.
Az európai pártok a választók bevonása és a kampány izgalmassá tétele miatt döntöttek úgy, hogy jelölteteket indítanak az Európai Bizottság elnökének posztjára, noha a lisszaboni szerződés értelmében nem kötelező a legtöbb szavazatot kapott párt jelöltjét választania a végső döntést meghozó tagállamoknak. Angela Merkel a sajtótájékoztatón közölte, neki nincs kedvenc jelöltje.
