A részleges eredmények tükrében a HDZ vezette jobboldali szövetség 63, az SDP irányította koalíció pedig 52 mandátumot szerzett a 151 fős törvényhozásban. A harmadik legtöbb mandátuma a Híd Függetlenek Listájának (Most) van, ők 17 képviselői helyre számíthatnak jelen állás szerint.

Átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS), az Élőlánc (Zivi zid) politikai szervezet, akárcsak a Szlavónia és Baranya Horvát Demokratikus Szövetség (HDSSB), valamint Milan Bandic zágrábi polgármester pártja, a BM 365 is.

Az előzetes adatok szerint a HDZ-nek szövetségeseket kell találnia ahhoz, hogy kormányt tudjon alakítani, ehhez ugyanis 76 képviselő támogatására lesz szüksége. A mérleg nyelve mindenképpen a Híd Függetlenek Listája lehet. Mind az ellenzéki HDZ, mind a szociáldemokraták vezette választási szövetség biztos volt győzelmében.

A baloldal azt remélte, hogy megnyerheti a választásokat a migránsválság szerintük ügyes kezelése miatt, egyrészt mert együttérzést mutattak a menekültek iránt, másrészt mert határozottan álltak ki a szomszédos országokkal szemben. Mindezek miatt a szavazók egy része „elfelejtette", hogy a baloldal hosszú ideje sikertelenül igyekezett beindítani a gazdaságot. Ezzel szemben a jobboldali koalíció élesen bírálta a kormány gazdasági eredményeit, és a kampányt a nemzeti értékekre alapozta.

Tomislav Karamarko, a HDZ elnöke gazdasági növekedést és jobb életet ígért, az országot sújtó migrációs válságot illetően pedig a határok lezárását helyezte kilátásba.

A 4,2 milliós Horvátország az egyik legrosszabb gazdasági mutatókkal rendelkező országnak számít az Európai Unióban. Csak a közelmúltban tudott kikecmeregni a hat évig tartó válságból, az államadósság jövőre elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 90 százalékát, a munkanélküliség pedig körülbelül 16 százalékos, a fiatalok körében pedig ennél jóval magasabb, 43 százalékos.